Magyarországi gazdák adományait adtunk át ma Kárpátalján Jakab Istvánnal, a MAGOSZ elnökével közösen – de ez a nap sokkal többről szólt…
Reggel Beregszászon a Kárpátaljai Református Egyház vezetőivel és helyi magyar gazdákkal beszélgettünk arról is, hogyan élik meg a háborút, milyen most magyarnak lenni Kárpátalján.A Veszprém Vármegyei Gazdakörök Szövetsége gazdabálján tett felajánlásokból vásárolt, a Marton Genetics által bőkezűen kiegészített vetőmagszállítmányt is átadtuk, illetve az idősotthonban informáltak bennünket a korábbi humanitárius segítség hasznosulásáról.Egyeztettünk a Kárpátaljai Fiatal Magyar Vállalkozók Szövetségének vezetőivel is, meglátogattunk egy pékséget, valamint Őrdarmán egy gazdaságot.Nagydobronyban a Pro Agricultura vezetőivel és az éppen megalakult gazdaasszony tagozat képviselőivel találkoztunk, továbbá egy állattenyésztő gazdaságba is betértünk.Tapasztalatokkal, érzelmekkel telve indultunk haza.
Kárpátalján nem könnyű magyarnak lenni, a háború kitörése óta pedig még nehezebb. A gazda vet, növényeket gondoz, betakarít, állatot nevel … Akkor is, ha háború dúl, hiszen élelemre mindig szükség van.Bízom abban, hogy miként a most átadott vetőmagok, a sok ezer – magyarországi, horvátországi, szlovéniai, vajdasági, felvidéki, erdélyi – magyar gazda (a Magyarok Kenyere program keretében) korábban eljuttatott adományai és így is kinyilvánított együttérzése erőt, hitet ad kárpátaljai gazdatársainknak! 
