Mit mutat az aranykorona érték?
Az aranykorona rendszert még az Osztrák-Magyar Monarchia fennállása alatt, közel 150 évvel ezelőtt vezették be, érdemi felülvizsgálatára pedig legutóbb 1913-ban került sor.
Bevezetésének indoka az volt, hogy a földadó beszedésénél a megtermelt jövedelmet vették figyelembe, ehhez viszont egységes értékelési rendszerre volt szükség.
A termőföld minősége mellett ezért figyelembe vették például az adott területen érvényes piaci árakat, az útviszonyokat, sőt még a napszámosbéreket is.
Mit mutat a föld minőségi osztálya?
A minőségi osztály a föld minőségét mutatja.
Megállapítása helyszíni vizsgálattal történik, maximum 100 cm mélységű talajvizsgálattal. Megállapítják a talaj mechanikai összetételét és szerkezetét, de figyelembe veszik a terület vízgazdálkodási tulajdonságait és domborzati adottságait is.
Ez alapján 1-től 8-ig osztályozzák az adott területet, ahol minél alacsonyabb az osztály, annál jobb minőségű a terület.
Hol van jelentősége a minőségi besorolásnak?
A legfontosabbak:
– A haszonbérleti díjat sok esetben aranykorona alapon határozzák meg (erről részletesen itt olvashatnak
– Az állami földek használatáért aranykorona alapon kell megfizetni a földhasználati díjat, ez a jelenlegi szabályok alapján 2500 Ft/aranykorona, de minden szerződésre a létrejötte időpontjában hatályos szabályokat kell [2010. évi LXXXVII. tv. 18. § (7) bek.]
– Egy új szabály alapján a nemzeti parki területek használatát az eddigi bérlő akár 25 évre is megszerezheti, ilyenkor a bérleti díj alapját szintén AK alapon határozzák meg, de a fizetendő díjra felső plafont alkalmazva [2/2023. AM utasítás]
– Egy termőföld művelésből való kivonására főszabály szerint az átlagosnál gyengébb minőségű föld esetén van lehetőség.
Mit tekintünk átlagos minőségű területnek?
Ennek meghatározása települési szinten történik, melynek során alapul veszik az adott település azonos művelési ágú termőföldjeinek 1 hektárra vetített aranykorona-értékeit és ebből húznak egy átlagot.
Amennyiben az adott terület minősítése ezt az átlagot nem éri el, úgy gyengébb minőségű termőföldről beszélünk.
[2007. évi CXXIX. törvény 2. § 1. pont]
Vannak esetek, amikor az átlagosnál jobb minőségű termőföldet is igénybe lehet venni:
Például:
– a meglévő létesítmény bővítéséhez, közlekedési és közmű kapcsolatainak kiépítéséhez;
– a bányaüzemhez és a természeti kincsek kitermeléséhez szükséges egyéb létesítményhez;
– a beruházási célterületté nyilvánított terület esetén;
– a nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű közlekedési infrastruktúra-beruházás esetében (ha annak megvalósítása más helyen vagy más nyomvonalon nem lehetséges)
– kis teljesítményű erőmű létesítéséhez (a betáplálásra alkalmas villamosenergia-elosztói hálózat 1000 méteres közvetlen környezetében)
– mezőgazdasági épület vagy berendezés létesítéséhez (max. 1 hektárig)
[2007. évi CXXIX. törvény 11. § (3) bek.]
A következő részben arról lesz szó, hogy miként módosítható a föld minőségi besorolása.
Milyen okból változhat meg a termőföld minőségi besorolása?
Például erózió következményeként vagy talajjavítás esetén.
Előfordul viszont az is, hogy több évtizeddel ezelőtt valamilyen támogatási okból változtattak az aranykorona értéken.
A legfontosabb tudnivalók a földminősítési eljárásról
A földminősítési eljárást a földhivatal folytatja le, melynek során a földminősítés eredményeként a termőföld művelési ága valamint minősége megállapításra kerül.
Az eljárás megindításához szükséges formanyomtatvány itt érhető el: https://www.foldhivatal.hu/content/view/23/27/
(„Ingatlan-nyilvántartási eljárás megindítására irányuló kérelem I-II.”).
Az osztályba sorozásra főszabály szerint helyszíni vizsgálat alapján kerül sor.
Fontos, hogy a földminősítés eredményeként az ingatlan minőségi osztálya és aranykorona értéke csak akkor változtatható meg, ha a minőségi osztály tekintetében az ingatlan-nyilvántartás adatai és az osztályba sorozás eredménye között legalább két minőségi osztály a különbség, vagy az aranykorona értékben hektáronként legalább 8 AK eltérés állapítható meg.
[47/2017. FM rendelet 5. § (4) bek.]
Ki indíthatja meg az eljárást?
A föld tulajdonosának és használójának törvényi kötelezettsége áll fenn arra, hogy a föld minőségében bekövetkezett változást a földhivatalnak bejelentse.
Tehát a minőségi besorolás megváltozását akár a földhasználó is kezdeményezheti, sőt a földminősítéssel kapcsolatos feladatok végrehajtását az érintett ingatlan tulajdonosa tűrni köteles.
Az eljárás természetesen hivatalból is megindulhat.
Az eljárás lefolytatásáért igazgatási szolgáltatási díjat kell fizetni a kormányhivatal részére (ezt a területnagyság alapján kell megfizetni), emellett eljárási költségek is felmerülhetnek (a helyszíni szemle, illetve ellenőrzés, és a műszeres vizsgálatok költségei, továbbá a tényállás tisztázása során felmerült személyi és dologi költségek).
+1) Erdő földminősítési eljárása
Mivel az erdő művelési ágban nyilvántartott terület nem rendelkezik aranykorona értékkel, így a földminősítési eljárás csak az osztályba sorolására terjed ki.
Azt is fontos tudni, hogy erdő művelési ágban nyilvántartott terület esetén a művelési ág váltásra vagy a művelésből kivonásra is speciális szabályok vonatkoznak:
Erdőt csak a közérdekkel összhangban és csak kivételes esetben lehet más művelési ágban hasznosítani, és ehhez szükséges az erdészeti hatóság előzetes engedélye is.
Forrás: MAGOSZ
