Dr. Raskó György agrárközgazdász a legnagyobb közösségi portálon arra hívja fel a figyelmet, hogy a péksütemények, a kenyér drágulásáért nem a gazdák felelősek.
Mint azt Facebook-oldalán tegnapi posztjában írja: a Magyar Pékszövetség jubileumi ülést tart a héten a zalai Hévízen. A szakembert felkérték, hogy néhány gondolatot mondjon a rendezvényen.
“A búza várható piaci áralakulása érdekelné őket elsősorban, miután – mint írják – a búza mindenkori ára jelentős hatással van a kenyér- és általában a sütőipari termékek termelői árára. A pékek számára jó hírem van: a búza termelői ára évtizedes mélyponton van most novemberben és nem várható számottevő árnövekedés a következő betakarításig, feltéve, hogy nem lesz egy újabb háborús konfliktus. Az AKI PÁÍR adatai szerint most 64 ezer Ft/t a szabadpiaci átlagár, ami egy évvel ezelőtt 142 ezer Ft volt, azaz mindössze 45%-a a tavalyinak.
Talán meglepő sok városi ember számára, de tény, hogy a mindenkori búzaár hatása a kenyér fogyasztói árára egyre kisebb, lassan már jelentéktelen tényező. Most 2023 őszén a fehérkenyér bolti átlagárához viszonyítva a búza, mint alapanyag-költségtényező már alig haladja meg a 10%-ot. 30 évvel ezelőtt az aránya még 22% volt. Azóta trendszerűen egyre kevesebb, s szerintem 2-3 éven belül biztosan 10% alatt lesz a súlyaránya.” – fogalmaz dr. Raskó György.
Majd azt írja: érdekes, hogy az elmúlt 30 évben a búza termelői ára (amennyit átlagban kaptak érte a termelők) 13 ezer Ft-ról 64 ezerre nőtt, ami 4,9-szeres nominálár-emelkedés. A liszt esetében meg mindössze 3,8-szoros!. Ezzel szemben a kenyér ára nominálértékben több, mint a tízszeresére nőtt ez idő alatt (59Ft/kg-ról 611 Ft/kg-ra, AKI PÁÍR adatok).
A húsfélék ára bármely állatfaj esetében igen szerény mértékben emelkedett nominál-értékben. A sertéscomb például 361 Ft/kg-ról 1680 Ft/kg-ra drágult 30 év alatt (átadási ár), azaz 4,6-szoros mértékben. A csirkehús is csak ötszörösen, szintén nominálértékben.
A kenyér- és általában a sütőipari termékek tehát (a tejtermékekkel együtt) messze az átlag felett drágultak az elmúlt három évtized folyamán, de különösen 2022 eleje óta elképesztő mértékű az áremelkedés. A csúcspont 2023 első negyedévében volt, amikor a fehérkenyér fogyasztói átlagára 700 Ft/kg fölé ment. Május óta azonban visszarendeződés látható, május-október között 7%-kal csökkent átlagban a fehérkenyér fogyasztói ára – tovább azonban nem fog, mert más költségtényezők folyamatosan emelkednek: az energia, a munkabér, a szállítási és csomagolási költségek mindenképp.
