Óriáskenyér sült 2011-ben Rákóczitelepen a Csizmadia Pékség Műhelyében. A 31,4 méter hosszú, 255 kilogramm súlyú kenyér elkészítésében nemcsak a pékek, hanem a Csizmadia-rokonok és a szomszédok is részt vettek, mindenki azzal járult hozzá a munkához, amivel épp tudott. Ez a nap örök emlék marad Csizmadia Lajosné életében, így kérésünkre Rózsa néni nagy örömmel kereste elő régi fotóit, és tekintett vissza a 12 évvel ezelőtti eseményre.
– Ez egy nagy buli volt, mindenki roppantul élvezte – kezdte Csizmadia Lajosné, aki a Csizmadia Pékség péküzem-tulajdonosaként vágott bele anno a nagy feladatba, egészen pontosan abba, hogy megdöntse saját rekordját. 2008-ban ugyanis már túlszárnyalták a szadai kenyérsütő csapat által 2005-ben felállított magyar rekordot. A szadaiak 19 méter 36 centiméter hosszú és 117,82 kg tömegű kenyeret sütöttek, Csizmadiáék pedig 3 évre rá egy 24 méter 97 cm hosszú, 158,4 kilós óriást. „Az sem volt piskóta”, még a péküzem falát is ki kellett bontani, hogy a kenyér teljes hosszában kiférjen a kemencéből. Előrelátóan és praktikus okokból ezután buktatható ablak került ide, így a második rekord felállításakor Rózsa néniék már nem ütköztek akadályba…legalábbis falba nem.
– 2011. szeptember 16-án hajnalban indult a munka, egészen pontosan éjjel 1 órakor, ekkor készítettük elő a 91 kiló kovászt. A kenyértészta a kovász mellett 115 kilogramm lisztből, 57 liter vízből, valamint élesztőből és sóból állt. Öt adagban kevertük be a tésztát, majd a sütőszalagra helyezés előtt egyetlen hatalmas tésztává gyúrtuk össze. Akkoriban még megvolt a 20 méter hosszú, cseh gyártmányú alagútkemencénk. Az üzem megnyitásakor, 1992-ben nagyon sok megrendelést kaptunk, így volt értelme ekkora kemencét venni. Később a sok beszállító miatt megcsappant a forgalmunk, így ma már a Trebic kemencénk helyett három kisebbel dolgozunk. Ezekkel már nem tudnánk új rekordot felállítani – mesélte Csizmadia Lajosné.
A 2011-es csapatot Szokolai Tamás vezette, a kenyérsütés munkálataiban a Sebestyén István által pontosan vezetett jegyzőkönyv adatai szerint Csizmadia Csaba, Csizmadia Szilárd, valamint még három pék, Zsenkó Péter, Kun Norbert és Nagy Krisztián vettek részt. Maga a rekordöntés ötlete a Magyar Pékszövetség elnökétől, Varga Lászlótól származott. Rózsa néni nem bánja, hogy a második rekordkísérletre is rábeszélték.
– Annyi szép emlék tör elő belőlem, ha visszagondolok arra a napra. Mindenki megpróbált beleadni valamit, ott volt az Asztalos Pékség, ott sürögtek-forogtak az unokáim. Voltak izgalmas pillanatok, például, amikor kihúztuk a kemencéből a kenyeret, és meg volt repedve a kérge. Szerencsére nem lett baj, Sebestyén István jegyzőkönyvvezető megállapította, hogy a kenyér a repedéstől függetlenül egyben maradt, így a kísérlet sikerült. Sok izgalmat tartogatott a 2008. augusztus 20-ai kísérlet is, a 19,36 méteres kenyeret ugyanis kiszállítottuk az V. Kenyérünnepre. A Kárai Transz vitte a rakományt, a teherautón elől-hátul ott állt a felirat: „Túlméretes szállítmány”. Emlékszem, Szűts Laci, aki fotósként végigkövette az eseményeket, leállíttatta a rendőrökkel az autókat, hogy a kenyér biztonságosan átjusson a körforgalmon – mesélte.
Mikor a nyergesvontatós pótkocsi megállt a Gyopárosfürdő előtt, megjelentek a szorgos kezek, hogy bejuttassák az óriáskenyeret bemutatóhelyére, a kétméteres medence melletti kiállítási területre. Itt mindenki megcsodálhatta a piros-fehér-zöld szalaggal átkötött csodát.
– A 2011-es 31,4 méter hosszú kenyérnek más lett a sorsa, azt három méteres darabokra vágtuk, majd felszállíttattuk a fővárosba a Magyar Vágta helyszínére. Ott a számozás sorrendjében összeraktuk, és a vágásoknál széles, nemzeti színű szalagokkal átkötöttük. A megtekintés után nemes célra ajánlottuk fel a közel 2000 szelet kenyeret, a Magyar Vöröskereszt adományként szétosztotta azt a nélkülözők között – mesélte Csizmadia Lajosné hozzátéve, mindennek már tizenkét éve, de azóta még egyszer sem került veszélybe a rákóczitelepi péküzem Guinness-rekordja. A Csizmadia Pékség az elmúlt években tovább gyarapította értékeit, mára már négy termékéről jelenheti ki büszkén, hogy megkapta a HÍR védjegyet. A Hagyományok-Ízek-Régiók elismerést kiérdemelte már az orosházi kulcsos kalácsuk, az orosházi banánjuk, a vágott cipójuk és 2022 decemberében az orosházi szilvalekváros papucsuk is. Rózsa néni pedig dolgozik rendíthetetlenül, a mai napig ő kovászol éjszakába nyúlóan. Ezt még most sem engedte ki a kezei közül. Nem arról van szó, hogy nem lenne senki, akire rá merné bízni a feladatot, egyszerűen csak arról, hogy még mindig nagyon szereti csinálni.
Fotók: Horváth Bence
Forrás:https://oroscafe.hu/
