Friss agrárhírekkel jelentkezünk Európából.
Folyamatosan napirenden van az ukrán gabonaimport hatása:
A határmenti tagállamok (Lengyelország és Magyarország vezetésével) továbbra is az importtilalom meghosszabbítását követelik.
Magyarország és Lengyelország azt is javasolta, hogy az EU nyújtson pénzügyi támogatást az Ukrajnából szárazföldön érkező mezőgazdasági termékek elszállításához.
Akik viszont a tilalom meghosszabbítása ellen érvelnek: Németország, Franciaország, Dánia, Hollandia, Horvátország, Luxemburg, Lettország, Görögország, Portugália, Svédország, Málta.
Vizsgálják az importtilalom kiterjesztését a baromfi termékekre is:
A lengyel agrárbiztos jelezte, hogy vizsgálják a tilalom kiterjesztését a baromfi termékekre is.
Az látszik, hogy az ukrán baromfi már a francia és a holland termelők piacát is rontja, ezért akár még az uniós szintű kvóták bevezetése is felmerült.
Az Európai Bizottság új szárazföldi exportútvonalak kiépítésén dolgozik:
Júniusban a szolidaritási sávokon keresztül exportált ukrán gabona több mint 65%-a a Duna-folyosón haladt.
A legígéretesebb útvonal – a Duna torkolatán keresztül – azonban veszélybe került, miután a hét elején orosz légicsapások érték az ukrajnai Reni folyami kikötőt, mindössze néhány száz méterre az EU- és NATO-tag Romániával közös határtól.
Ukrajna becslései szerint az alternatív szárazföldi útvonalak tonnánként 30-40 eurós többletköltséget eredményeznek, amelynek finanszírozására Ukrajna már be is jelentette támogatási igényét.
Az Afrika Unió a fekete-tengeri megállapodás visszaállítását sürgette:
Az Afrika Unió csütörtökön sürgette Moszkvát, hogy állítsa vissza a fekete-tengeri gabonamegállapodást.
Oroszország erre válaszul bejelentette, hogy Burkina Fasónak, Zimbabwénak, Malinak, Szomáliának, a Közép-
afrikai Köztársaságnak és Eritreának egyenként akár 50 ezer tonna gabonát tervez ingyenesen szállítani.
Egyes hírek szerint ezt részben az Ukrajnában lefoglalt raktárkészletekből fedezné.
Németország továbbra is elkötelezett a zöld átállás mellett:
Az agrár-ökológiai programot Németországban a reméltnél jóval kevesebb gazdálkodó vette igénybe.
Németországban például az AÖP egyik elemére a gazdálkodók közül a tervezettnek csak alig 1%-a jelentkezett (Magyarország viszont – az uniós keretek között – a lehető legrugalmasabb szabályokat vezette be, így hazánkban 4 millió hektárra adtak be AÖP igénylést).
Hogy minél vonzóbbá tegyék a részvételt, 2024-től emelni akarják az elérhető támogatási összeget.
A helyzet azt mutatja, hogy Németországban sincs egyensúly a zöldek és a gazdálkodók között, de a német választások még messze vannak.
Egyre többen vitatják az EU zöld intézkedéseit:
Az ENSZ Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Szervezete (FAO) agrár-élelmiszergazdasági igazgatója szerint az EU-nak egyensúlyt kell találnia a globális élelmezési szükségletek és az EU fenntarthatósági menetrendje között.
A feszültség azonban mindkét oldalon fokozódik: a gazdálkodói érdekképviseletek tiltakoznak, a környezetvédő civil szervezetek viszont még gyorsabban haladnának.
Komoly feszültségek Franciaországban az aszály miatt:
A nyugat-franciaországi Mauzé-sur-le-Mignonban található víztározónál már többször került sor heves összecsapásokra a gazdák és a környezetvédők között a szűkülő vízbázis és az aszály következtében fokozódó öntözési igények miatt.
Az aktivisták szerint a túlzott vízkiemelés károsítja a környezetet, és a gazdáknak fel kellene hagyniuk a vízigényes növények, például a kukorica termesztésével.
Spanyolországban és Olaszországban is hasonló feszültségek tapasztalhatóak a gazdák és a környezetvédők között.
