Bár a kalászosok nem mézelő növények, háziméhek, vadméhek és magányos méhek is látogathatják a táblákat pollen gyűjtése céljából. Az Európai Élelmiszerbiztonsági Hivatal (EFSA) útmutatása alapján a gabonákat is méhekre attraktív, vagyis méheket vonzó kultúrának kell tekinteni – olvasható a Nébih oldalán. A gabonafélék (pl. búza, árpa, rozs) virágzása során a méhek tömeges jelenlétének kicsi ugyan az esélye, de nem nulla. Éppen ezért a méhek kíméletét szem előtt tartva, virágzás időszakában – kifejezetten ide értve azt az esetet is, amikor a táblán, vagy annak szegélyében gyomnövények virágoznak – méhekre kifejezetten kockázatos, vagy méhekre kifejezetten veszélyes besorolású növényvédő szert kijuttatni tilos!
A méhekre mérsékelten veszélyes vagy mérsékelten kockázatos minősítésű növényvédő szerek – amennyiben ezt az engedélyokiratuk lehetővé teszi – csak méhkímélő technológiával alkalmazhatók: a házi méhek napi aktív repülésének befejezését követően, legkorábban a csillagászati naplemente előtt egy órával, legkésőbb 23 óráig. A szabályos, előírás szerinti növényvédő szer felhasználás biztonságos és nem okozhat méhmérgezést. Ha azonban a növényvédő szer kijuttatás méhelhullást okoz, azt a méhész az észlelést követően haladéktalanul köteles bejelenteni az elhullás helye szerint illetékes kormányhivatalnak. A Nébih azt javasolja az érintetteknek, hogy a permetezést megelőzően mindig kérjék ki növényorvos, növényvédelmi szakmérnök iránymutatását, illetve olvassák el a felhasználni kívánt készítmény címkéjét, valamint az engedélyokiratát, amelyek megtalálhatóak a hatóság honlapján.
