Ilyen a jelenlegi őstermelői nyugdíjhelyzet

Nagyon sok helyen megvitatták már azt, hogy a KATA-sok milyen nehéz helyzetben vannak, amikor elérik a nyugdíjkorhatárt. Sajnos az őstermelők helyzete sem sokkal egyszerűbb, ilyen szempontból ugyanis ők is kevés segítséget kapnak.

 

Épp ezért úgy gondoltuk, hogy érdemes összeszedni mindazt, amit őstermelőként a nyugdíjjal kapcsolatban tudni érdemes, hiszen nagyon sok embert érint.

Az őstermelői nyugdíjhelyzet

És hogy mégis szám szerint hány embert érint? Az információk szerint összesen 290.000-en vannak jelenleg  hazánkban, akik őstermelői igazolványt váltottak ki.

Azonban ebből mindössze 47.000-en fizettek nyugdíj-, és társadalombiztosítási járulékot, ráadásul ez az összeg átlagosan 16.347 forintot tett ki egyénekre bontva.

 

tractor-167075_1920-k

De mi ezzel a probléma?

Az őstermelők jelentős kedvezményekben részesülnek, hiszen 600.000 forintos árbevételig nem kell adóbevallást készíteniük, mivel ebben az esetben a jövedelmük adómentes. Ez azonban azt is jelenti, hogy amíg az éves nettó árbevételük nem éri el a 600.000 forintot, nem szereznek nyugdíjjogosultságot sem. Ez tehát a későbbiekben jelenthet hatalmas problémát, amikor az őstermelő eléri a nyugdíjkort – és nyugdíj nélkül marad.

De vajon mennyi nyugdíjat kapnak azok, akiknek az éves árbevétele meghaladja a 600.000 forintot?

Azok az őstermelők, akik 600.000-8.000.000 forint árbevételt szereznek, a bevétel 15%-a után kell csak adózniuk, ebből is 18,5%-ot.

Például, ha egy gazdának éves szinten 6.000.000 forintos árbevétele van, akkor ennek 15%-a, vagyis 900.000 forint után kell 18,5%-ot fizetni: 900.000 x 0,185=166.500. Azonban ennek mindössze 10%-a nyugdíjjárulék, vagyis 6 millió forintos árbevétel után mindössze 16.650 forintot fizet be évente(!). Ez havi 1388 forint nyugdíj befizetést jelent, felfelé kerekítve, ami lássuk be igen kevés.

Akik több, min 8.000.000 forint feletti éves bevételre tesznek szert, azoknak a mindenkori minimálbér 92%-a  után kell 18,5%-ot befizetni – ebből szintén 10% kerül csak a nyugdíjba.   2021-ben a bruttó minimálbér összege 167.400 forint, így egy kis matekozással könnyen megállapítható, hogy 2021-ben:

167.400 x 0,92=154.008.

154.008 x 0,185=28.491 forintot kell befizetni. Ennek 10%-a, vagyis 2849 forint kerül a nyugdíjkasszába havonta.

Természetesen az őstermelőknek lehetőségük van arra, hogy egyéni bevallás alapján több nyugdíjjárulékot fizessenek, azonban ezzel meglehetősen kevesen élnek. Pedig jól látható, hogy ez a minimális nyugdíjjárulék biztosan nem lesz elég arra, hogy bárhogy is megéljünk a nyugdíjba lépésünk után.

Mielőtt megmutatnánk, hogy mit lehet tenni ebben az esetben (a magasabb nyugdíjjárulék fizetésén kívül), érdemes párhuzamot vonni az őstermelők és a bevezetőben már említett, KATA-s vállalkozók között.

Mi az összefüggés a KATÁ-s vállalkozók, és az őstermelők között? 

A KATÁ-s vállalkozóknak, az őstermelőkhöz hasonlóan, sokkal kevesebb összeg jut havonta a “nyugdíjalapba”. A KATÁ-s vállalkozók esetében ugyanúgy három különböző nyugdíjalap van.

A 25.000 forintos havi adót fizető KATÁ-s vállalkozók befizetett összege nem számít bele a nyugdíjalapba, mivel ezt a formát csak azok választhatják, akik mellette rendelkeznek főállással.

Az 50.000 forint havi adót fizető vállalkozóknak a bruttó beszámított jövedelem 98.100 forint (ez nettó 65.237 forintnak felel meg).

A harmadik “sávot” azok képezik, akik havi 75.000 forintot fizetnek; az ő esetükben bruttó 164.000 Ft jövedelem az alap, ami nettóban 109.060 forintnak megfelelő összeget jelent.

Mindez tehát azt jelenti, hogy konzervatív számítások alapján, ha egy KATÁ-s vállalkozó 40 év szolgálati idő után most, 2021-ben menne nyugdíjba, akkor az alap 50.000 Ft-os befizetéssel havi 41.099 forintot, a 75.000 Ft-os emelt adófizetés esetén pedig havi 87.248 forintot kapna nyugdíj juttatásként.

Ez az első esetben a túléléshez sem elég, a második variáció pedig éppen csak ahhoz.

 

agriculture-5157184_1920-k

Mi a megoldás? 

Szerencsére nem kell, és nem is szabad beletörődni abba, hogy ilyen csekély nyugdíjat kapjunk. Épp ezért is fontos az öngondoskodás – ebből a szempontból pedig van számunkra egy igen kedvező opció, ami nem más, mint a nyugdíjbiztosítás.

Nyugdíjbiztosítás

Akár KATA-, akár az őstermelői nyugdíj helyzetet nézzük a nyugdíjbiztosítás a legjobb megoldás.

Az egyik legnagyobb előnye kétségkívül az, hogy nem kötik a nyugdíjkorhatárra vonatkozó változások. Vagyis, ha a szerződéskötéskor a nyugdíjkorhatár 65 év, később hiába emelik meg 72 évre, mi 65 éves korunkban akkor is megkaphatjuk a nyugdíjbiztosítás összegét.

Ha ilyen típusú öngondoskodási formát szeretnénk indítani jó ha tudjuk, hogy havi legalább 10-, de inkább 12 ezer forinttól indítható konstrukciók vannak. Azonban a befizetéseken túl a kockázati szintek meghatározásán túl nincs további teendőnk, és nem igényel különösebb előképzettséget sem, hiszen a megtakarításunkat szakemberek kezelik. A befizetett pénzt befektetési alapokba helyezik, és reális becsléssel éves szinten 5-6%-os hozamot termelnek.

Azonban nem csak emiatt lehet vonzó, hanem az adókedvezmény miatt is, amit évente jóváírnak a számlánkon.

Adóvisszatérítés

Ugyanis az állam is felismerte az öngondoskodás fontosságát, és arra ösztönzi az embereket, hogy minél előbb kezdjenek el takarékoskodni nyugdíjas éveikre. Ha ilyen célú megtakarítást indítunk (bármelyik nyugdíj előtakarékossági forma esetén), évi 20%-os adójóváírást kapunk a befizetett összeg után. Azonban ez a visszaigényelhető összeg maximalizálva van; a nyugdíjbiztosítás esetében évi 130.000 forintban.

Ezt egyébként havi 62.500 forint befizetésével érhetjük el.

Viszont, mivel ezt a visszatérítést a személyi jövedelemadóból írják jóvá, amit sem őstermelőként, sem KATÁ-s vállalkozóként nem fizetünk – elviekben nem lennénk jogosultak az összegre.

Azonban, szerencsére az adójóváírást ebben az esetben is igénybe vehetjük, mégpedig úgy, hogy nyugdíjbiztosítás esetén a szerződő (tehát a befizető), és a kedvezményezett személye eltérő lehet. Ez a gyakorlatban annyit tesz, hogy mi szerződünk, azonban kedvezményezettként például a párunkat, vagy egy másik közeli családtagunkat tüntetünk fel, és az ő személyi jövedelméből lehet igényelni az adóvisszatérítést.

Érdemes ezt egyébként ki is használni – az alábbi példában, amiben 32 éves kortól havi 15.000 Ft-os megtakarítással számoltunk, meg is mutatjuk, hogy miért.

image4

 

Az összegyűjtött és hozamokkal, valamint adóvisszatérítéssel növelt összeget egyébként havi járadékként is kérhetjük, ami azt jelenti, hogy 15 évig havi ~144.000 forint nyugdíjat kapunk az állami nyugdíj mellé. Ebbe pedig, ahogy írtuk, már beletartozik az infláció is, tehát akkori értéken számítva ér 144.000 forintot.

Ahogy pedig láthatjuk is az ábrán ebből csak az adóvisszatérítés és annak hozamai ~3,3 millió forintot tesznek ki.

Végső gondolatok

A fenti példából is jól látható, hogy már havi 15.000 forinttal és egy jól megválasztott nyugdíj megtakarítási formával is sokat tehetünk őstermelőként azért, hogy az öregkor és a nyugdíjas évek nyugodtan teljenek.

Hozzászólás

Hozzászólás

Bejegyzés szerzője: Gazdakör Iroda