Összekapaszkodunk – nagyinterjú Nagy István agrárminiszterrel

Az agrárium nyertese lehet a koronaválságnak

Egyre erősebb az összefogás a gazdák között, ha egyikük megbetegszik, a másik veszi át az irányítást, és fordítva, talán soha nem volt még akkora szükség erre az összekapaszkodásra, mint most – erre figyelmezet Nagy István agrárminiszter a lapunknak adott interjúban. A tárcavezető tárgyalt a szállítmányozókkal, hogy a növényvédő szer, a műtrágya, a táplálékkiegészítő időben érkezzen. Sokaknak, akik a járvány miatt elveszítik a megélhetésüket, Nagy István szerint a Munkaszüret.hu oldalon keresztül a szektor tud munkát adni.

+ Szomorú volt az idei húsvét, elment locsolni, vagy otthon maradt?
– Természetesen otthon maradtam, és családi körben ünnepeltük a Megváltó feltámadását. Azt hiszem, most az a legfontosabb, hogy aki teheti, maradjon otthon, és hacsak nem muszáj, ne menjen közösségbe.

+ Szinte komikus, hogy egy éve a kora tavaszi szárazság volt a mezőgazdaság legnagyobb baja. Most a gazdák az aszály mellett attól rettegnek, hogy ne kapják el a halálos vírust, mert karanténban nincs tavaszi munka. Ön mit tart a szektor legnagyobb – koronavírus okozta – idei kihívásának: hogy megbetegednek a gazdák, vagy hogy nincs elég növényvédő szer, kevés a műtrágya?
– A szárazság most is okoz gondokat, áprilisban hosszú hetekig nem volt nagyobb csapadék, és ebben az időszakban a levegő páratartalma hasonló volt a sivatagi klímáéhoz. Nem szabad tehát megfeledkezni a napi gondokról sem, de tény, hogy a koronavírus-járvány adja most a legtöbb feladatot. Először is szeretnék köszönetet mondani a gazdatársadalomnak, hogy ezekben a nehéz napokban, hetekben is helytállnak, és teszik a dolgukat. Mindenkit arra kérek, hogy fokozottan figyeljen a higiéniai ajánlások betartására, kerülje a csoportos találkozókat, hiszen a mezőgazdaság tavaszi munkáit nem lehet utólag pótolni. Örömmel látom, hogy egyre erősebb az összefogás a gazdák között, sok esetben megegyezés születik, hogy ha egyikük megbetegszik, akkor a másik veszi át az irányítást, és fordítva. Talán soha nem volt még akkora szükség erre az összekapaszkodásra, mint most. Természetesen oda kell figyelni arra is, hogy a növényvédő szerek, a műtrágya vagy épp a különféle táplálékkiegészítők időben a rendeltetési helyükre érjenek.

+ Sok gazdának benn rekedt az exportra eladott gabonája, mert leálltak a kamionosok. Elhárulnak az akadályok, kijut a hazai áru külföldre?
– Komoly tárgyalásokon vagyunk túl a nemzetközi szállítmányozással kapcsolatban, és mondhatom, hogy most már rendeződött a logisztika kérdése. Még ha előfordulnak is kisebb késések, alapvetően rendben van az áruszállítás. Nem szabad megfeledkezni a sofőrökről, akik folyamatosan dolgoznak, kockára teszik az egészségüket azért, hogy az ellátás biztosítva legyen, ezért nekik is nagy köszönet jár.

+ Azokat a kézműves, húsvéti portékákat, amelyeket nem tudnak kiszállítani a gazdák, el tudják majd adni a termelői piacokon? A személyes kampányával elérte, hogy ne zárjanak be a járvány idején?
– Jó néhány helyről érkeztek visszajelzések, hogy újra kinyitottak a piacok, vagy éppen be sem zárták a járvány idején. Szita Károly polgármester úrnak köszönhetően Kaposváron például nyitva maradt, Hévízen, Keszthelyen és Lakiteleken újranyitott a piac. A dunakeszi termelői piacon pedig kialakították az érintkezésmentes vásárlás lehetőségét. Internetes rendelés után az előre bekészített termékeket önkéntesek teszik az autóval érkező vásárlók csomagtartójába.

+ Közeleg a szamócaszezon, de a kertészek aggódnak, hogy nem jönnek a romániai, szerbiai, ukrajnai napszámosok. A kormány a 30 kilométeres határövezetben engedi az idénymunkások ingázását, de mi lesz az ország belső kertészeteivel, címerezőket váró vetőmagtermesztőivel?
– A mezőgazdaságban tavasszal kell a legfontosabb munkákat elvégezni, ezeket sem halasztani, sem pótolni nem lehet. Ilyenkor kell vetni, hogy aratni lehessen, ha ezt nem végzik el, nem lesz mit betakarítani. Sajnos a járvány következtében sokan veszítik el a munkájukat, a megélhetésüket, de az agrárszektor jelentős részüknek tud munkát biztosítani. Senkit nem akarok áltatni, nem feltétlenül könnyű munkáról van szó, de biztos megélhetést jelent. Létrehoztunk ezért egy álláskereső portált Munkaszüret.hu néven, amellyel kifejezetten az agráriumban megjelenő munkalehetőségekre szeretnénk felhívni a figyelmet, és összekötni a gazdákat, a munkaadókat a potenciális munkavállalókkal.

+ Más, a vírus miatt bajba került szektorokban a vállalkozások foglalkoztatási támogatást, járulékkedvezményt kapnak. Mire számíthatnak az agrárvállalkozások, hogyan és miben segít a tárca?
– Az agráriumban bőven akad munka, és a kereslet is nagyjából állandó, néhány ágazat van, például a dísznövény-kertészet, ahol segítségre van szükség. Jelentős elbocsátásokra éppen ezért nem számítok, de a folyamatos odafigyelésre és a gazdatársadalom támogatására szükség van. A kormány gazdaságvédelmi intézkedéscsomagjában ezért hangsúlyosan szerepel az agrárium. A legkisebb mezőgazdasági termelők számára is segítséget jelenthet a Széchenyi-agrárfolyószámlahitel ingyenessé tétele és a hitelkeret megduplázása. Az év végéig megkötött új hitelszerződéseknél a felvehető hitel maximumát a jelenlegi 100 millióról 200 millió forintra növelte a kormány, az agrártárca költségvetési forrásaiból jelenleg is nyújtott kamat- és kezességidíj-támogatás pedig 100 százalékra nőtt. Vállaltuk a hitelek megkötésével, fenntartásával kapcsolatos költségek 100 százalékának megtérítését is.

MTI/Varga György

+ Mire számíthatnak a vendéglátóiparnak eddig beszállító gazdák?
– A turizmus és a vendéglátás kényszerű szüneteltetése miatt leginkább bajban lévő ágazatokban: a bor- és szőlőtermelőknél, a pálinka-előállítóknál, a kisüzemi sörfőzdéknél és a vadgazdálkodási szolgáltatóknál csökkennek a munkáltatói járulékterhek. Továbbá a munkavállalóknak a járulékok közül csak a 4 százalékos természetbeni egészségbiztosítási járulékot kell megfizetni, s annak mértéke nem haladhatja meg a 7710 forintot. A járvány a lehető legrosszabbkor, a legfontosabb értékesítési időszakban törte ketté a dísznövényekkel foglalkozó vállalkozások tevékenységét, ezért ezek a könnyítések őket is megilletik, a kormány rájuk is kiterjesztette. Az elmúlt hetekben sokan sokat dolgoztunk azon, hogy fenntarthassuk az élelmiszer megtermelésének feltételeit és a fogyasztókhoz való eljutásának biztonságát. Számos élelmiszeripari céget és gazdálkodót látogattam meg az utóbbi hetekben, továbbá feldolgoztuk a szakmai szervezetek gazdaságvédelmi akciótervhez készített javaslatait. Ez alapján állítottuk össze a saját, a mezőgazdaságot és az élelmiszeripart érintő javaslatcsomagunkat. A legfontosabb célok most az értékesítés, a bevételek és a gazdaságok működéséhez szükséges munkaerő biztosítása.

+ A tárca azontúl, hogy máris megkezdte az egységes támogatási kérelmek befogadását, hogyan segíti, hogy minél hamarabb pénzhez, uniós támogatáshoz jussanak a gazdák?
– A kormány által nemzeti hatáskörben meghirdetett intézkedéseken túl az Agrárminisztérium folyamatos kapcsolatban áll az Európai Bizottság illetékes részlegeivel, és a többi tagállammal együtt a Közös agrárpolitika szabályainak rugalmasabbá tételét kéri. Konkrét javaslatainkat, kéréseinket hivatalos levélben is eljuttattuk az Európai Bizottság érintett tagjai számára. A javaslatok a közvetlen támogatásokat, a vidékfejlesztést, a piaci intézkedéseket, valamint az állami támogatási szabályokat egyaránt érintik.

+ Van már eredménye?
– Az eddigi eredmények közül kiemelendő az emelt szintű előlegfizetés lehetősége, illetve az ellenőrzési szabályok rugalmasabbá tétele. A támogatási kérelmekkel kapcsolatos adminisztratív határidőket kitoljuk, a kifizetéseket pedig felgyorsítjuk. Elkezdődött az egységes kérelmek benyújtása, ebben könnyítés például az is, hogy a járványhelyzetre tekintettel a benyújtáshoz elegendő az ügyfél nyilatkozatával ellátott meghatalmazás szkennelt példánya.

+ A gazdák boldogulnak az online benyújtással?
– A korábbi években a támogatási kérelmek mintegy 70 százalékát a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara falugazdászai adták be, ők 2014 óta több mint 1000 milliárd forint forrás megszerzésében segítették a gazdálkodókat. A koronavírus-járvány hazai kitörése miatt a kamara számos új biztonsági és ügyfélfogadási szabályt vezetett be, illetve a falugazdász-irodákat a szigorúbb személyes ügyfélfogadási előírások szerint alakította át, egyúttal a helyiségekben biztosította a megfelelő higiéniai feltételeket és védőeszközöket.

+ A bajban valóban stratégia szektorrá vált, felértékelődött az élelmiszer-ellátás és a szintén nehéz helyzetű agrárium. Változott a társadalmi megítélés is, a városi zöldek nem támadják a „klímaváltozást okozó” gazdákat?
– Olyannyira megváltozott, hogy az agrárium hosszú távon akár a nyertese is lehet a kialakult válságnak. Egyrészt azért, mert a krízishelyzetben, a boltok – legtöbbször csak a pánikvásárlás miatt – üres polcait látva sokakban tudatosul, hogy a mezőgazdaság nemcsak stratégiai ágazat, de biztos, fix életpályát és megélhetést nyújt. Ha a fiatalok szemében vonzóbbá válik az agrárium, az sokat segíthet az utánpótlás és az agráröröklés ügyének megoldásában.

MTI/Varga György

+ Nézzük az idei kilátásokat: sok gabona várható, de van, aki szerint a kukorica termése a kutyának se kell majd, mert csak Kínában 150 millió sertés pusztult el az afrikai sertéspestis miatt, nem kell a takarmány. Egyetért?
– Az áprilisi enyhébb időjárás lehetővé tette, hogy a tavaszi szántóföldi munkák a megszokottnál kicsivel korábban kezdődhessenek, ezt csak a rendkívüli szárazság lassíthatja. Az előttünk álló hónapok időjárása lényegesen befolyásolja az idei kilátásokat, ezért még megsaccolni sem lehet a termés mennyiségét és az exportálható árualapot. Az eddigi információink alapján azonban nem feltételezzük, hogy a koronavírus-járvány lényeges hatással lenne a hazai gabonamérlegre. A szakmai szervezetektől sem kaptunk olyan információkat, amelyek lényegesen befolyásolnák negatív irányba a kilátásokat. Az állati termékeknél várhatóan növekedni is fog a kínai kereslet a koronavírus-járvány lecsengése után. Az őszi búza vetésterülete szinte pontosan 1 millió hektár, ami beleillik az elmúlt évek trendjébe. Az őszi árpáé 240 ezer hektár, ez körülbelül 5 százalékkal magasabb az ötéves átlagnál. A repce esetében ez a szám 310 ezer hektár, ami nagyjából 10 százalékos növekedés az elmúlt öt év átlagához képest.

+ És a tavasziak?
– A kukorica és napraforgó vetésterülete még bizonytalan, mert a vetések nemrég kezdődtek(amikor az interjúnk készül), csak ezután várható az első tavaszi munkákról szóló jelentés, amelyből látszanak majd a számok. Az elmúlt években a kukorica vetésterülete valamivel 1 millió hektár alatt, a napraforgóé 550-630 ezer hektár körül alakult. Az idei évben az olaj és az etanol áresése, valamint az általános gazdasági bizonytalanság negatívan hathat a kukorica vetésterületére. Árnyalhatja a képet, hogy az idei vetéseket általában még a koronavírus-járvány okozta folyamatok előtt tervezték, és a vetésforgóban – az őszi vetések miatt – korlátozott a mozgástér a kukorica kiváltására.

+ Bioetanolnak sem kell annyi, mert a recesszióban kevesebb üzemanyagra van szükség, amúgy is leesett a kőolaj ára. Mihez fogunk kezdeni az 1 millió hektáron megtermelt kukoricával?
– A hazai gabonaszektorhoz köthető szakmai szervezetek, valamint a legnagyobb hazai etanol-előállítók részéről ez idáig nem érkezett olyan jelzés, amely arra utalna, hogy idén jelentősebb változás lesz a hazai gabonafeldolgozásban. Az érintett piaci szereplők jellemzően hosszú távú üzleti tervekkel rendelkeznek, ezért a rövid és középtávon jelentkező piaci kilengések várhatóan mérsékelt hatással lesznek a tevékenységükre. A hazai etanolgyártással kapcsolatban lényeges megjegyezni, hogy viszonylag jól tárolható termékről van szó, így a piaci ingadozások egy része kivédhető tárolással, továbbá igen széles a termék felhasználási területe. A gabonamérlegünk szerint 2,3 millió tonna kukorica megy ipari felhasználásra, de ebben nemcsak az etanol van benne, hanem más is, például keményítő, citromsav. Az etanol részarányát, illetve mennyiségét nem ismerjük pontosan, azt tudjuk, hogy körülbelül 2 és 2,5 millió tonna közötti felhasználásra lehet kapacitás. Az idei évben azonban még a szokásosnál is nagyobb a bizonytalansági tényező a bezuhanó olajár és általában a megváltozott gazdasági helyzet miatt.

MTI/Koszticsák Szilárd

+ Új afrikai sertéspestis-mentesítési programot hirdetett a tárca. Azért, mert nőtt a háziállományok fertőzésének kockázata, nem tartják be a szabályokat, vagy kevés vaddisznót ejtenek a vadászok?
– A gazdatársadalom fegyelmezett, hiszen a gazdálkodók saját jól felfogott érdeke, hogy betartsák a járványügyi előírásokat. Egy ilyen állatbetegség legyőzése azonban nem megy technológiai fejlesztések nélkül. Szerencse a szerencsétlenségben, hogy az ilyen beruházásokkal éppen a baromfi- és sertéstelepek védhetők a leghatékonyabban. Ezért is hirdettünk meg újabb 2 milliárd forintos pályázatot, amelyre az ilyen telepek üzemeltetői, tulajdonosai jelentkezhetnek. Az új felhívás célja, hogy – a különféle technológiák beszerzésének és alkalmazásának támogatásával – csökkentsék a telepeken a járványos állatbetegségek megjelenésének kockázatát. Ennek keretében támogathatók például a járványvédelemhez kapcsolódó, építéssel járó beruházások, valamint az építéssel nem járó beruházások: a járványvédelemhez kapcsolódó eszközök, gépek beszerzése is. A felhívás kedvezményezettjei mezőgazdasági termelők, valamint – kollektív beruházás esetében – termelői csoportok, termelői szervezetek, a mezőgazdasági termelők tagságával működő szövetkezetek, szociális szövetkezetek is lehetnek. A beruházások maximum 30 millió forint vissza nem térítendő támogatáshoz juthatnak a regionális besorolástól függően 40-50 százalékos támogatási intenzitás mellett. A fiatal mezőgazdasági termelő által végrehajtott projektek 10 százalékponttal megemelt támogatási intenzitásra jogosultak.

+ Az emberi, állati járványok miatt tényleg végveszélyben van a sertéstartás, -feldolgozás, hogy a legnagyobb cégeknél is tűzoltás kell? A Pick Szeged Zrt. élén is megint vezérigazgatót cserél Csányi Sándor. Akkora a baj, hogy az ország legnagyobb húsipari integrációja sem tud nyereségesen üzemelni?
– A sertéshús árának alakulását az elmúlt időszakban főként az afrikai sertéspestis kapcsán Kínában keletkezett fokozott és folyamatos kereslet alakítja, az EU tagállamaiban a 14. héten 2019 hasonló időszakához viszonyítva 20-50 százalékkal magasabb vágóhídi belépési árakat regisztráltak, Magyarországon 34 százalékos az emelkedés. A húsvétot megelőző három-négy hétben valóban csökkenő árszinteket figyelhettünk meg a mérvadó európai jegyzésárakban, a csökkenés mértéke azonban egyáltalán nem tekinthető rendkívülinek, az árszintek éves összevetésben jelenleg is magasak. Mint bármely ágazatra, a sertéságazatra is hatással van a humán koronavírus-járvány. Egyfelől szezonális termékekből érthető okokból kevesebb fogy, és a logisztika területén akadhatnak nem várt helyzetek. Ez utóbbi hatását most a kínai célpiacon érzik meg a nagy európai exportőr országok, ami a készletek átmeneti növekedésével jár. Piaci információk alapján ez a logisztikai szűk keresztmetszet rövid időtávon belül megoldódni látszik, és a sertéshúst továbbra is kedvelő hazai és uniós piacokra termelő Magyarország pozíciói reményeink szerint megerősödnek. A „laza piacszabályozású” ágazat számára az agrártárca minden releváns támogatási formát a lehetőség szerinti legmagasabb forrással biztosít. Ez intézkedések során tekintettel van a piaci versenyképességet megalapozó járványvédelemmel, állatjóléttel összefüggő intézkedésekre. A vaddisznóállományokban megjelent asp kapcsán – a kereskedelmi károk minimalizálása érdekében – pedig Magyarország több potenciális exportcélországgal tárgyal az EU által működtetett, kizárólag a járvánnyal érintett területekről való élősertés- és sertéshúsexportot tiltó úgynevezett regionalizációs elv alkalmazásáról.

+ Mintha átok ülne idén a szektoron, megint kiújult a madárinfluenza-fertőzés is, negyven gazdaság szárnyasait vágták le. Ilyen előzmények után reménykedhetünk jó agrárévben, bő termésben, nagy exportban idén?
– Jelenleg még nem lehet megjósolni az idei termésmennyiséget és a nagy volumenben exportálható árualap adatait. A releváns állattenyésztési ágazatok esetében – az állatjárványok ellen és hatásaik mérséklése érdekében – az Agrárminisztérium a Közös agrárpolitika keretein belül és azon kívül is minden lehetséges eszközzel fellép. Bízunk benne, hogy ezek az új pályázati lehetőségek és az eddig is meglévő állatjóléti és járványmegelőzési támogatások hozzájárulnak ahhoz, hogy jó évük legyen a tenyésztőknek.

MTI/Mohai Balázs

+ És a jövő? A koronavírus-járvány alatt mintha felfüggesztették volna a 2021-ben induló Közös agrárpolitika reformja körüli vitát. Tényleg felmerült, hogy elvonnák az agrártámogatások egy részét a járványvédelmi EU-s intézkedésekre, a másik részét pedig a European Green Dealre?
– A Közös agrárpolitika folyamatban lévő reformját nem függesztették fel, a világszerte bevezetett korlátozások közepette érthetően lassabban halad a munka. A soros elnöki teendőket ellátó Horvátország koordinálásában – írásos formában – jelenleg is zajlik a formálódó joganyag vitája, a különböző javaslatok megvitatása. Mindenképpen jó hír, hogy a 2021-ben kezdődő átmeneti időszak szabályainak tárgyalása jól halad, a tanács elfogadta azt a részleges általános megközelítést, amely alapján akár már május végén megkezdődhetnek az egyeztetések az Európai Parlamenttel. Az átmeneti rendelet célja éppen az, hogy amíg az új szabályok részleteiről nem sikerül megállapodni, jogalapot biztosítson az agrártámogatások kifizetésének folytonosságához.

+ Jó, jó, de addig mi lesz? A vírusok, a földeken a munkák sem várnak.
– Uniós szinten is alapvetés, hogy a jelenlegi helyzetben a mezőgazdasági termelők által elvégzett munkának köszönhető az, hogy sehol sincs súlyos élelmiszerellátási probléma. Az őket jogosan megillető uniós támogatások csökkentéséről szó sincs, sokkal inkább a végrehajtási és kifizetési szabályok rugalmasabbá tételén dolgozunk. Idesorolható – a teljesség igénye nélkül – az emelt szintű előlegfizetés, az ellenőrzési szabályok enyhítése vagy például a vidékfejlesztési programok egyszerűsített módosításának igénye. Továbbra is biztosítani fogjuk tehát, hogy a gazdák helyzete, likviditása – a lehetőségekhez mérten – megfelelő maradjon, ebben  számos uniós és nemzeti szinten meghozott döntés segíti majd őket.

+ Látszik már, hogy csak kicsivel vagy sokkal lesz kevesebb a gazdák támogatása az átmeneti év után, 2022-től? Ezen mit változtat a koronavírus-járvány?
– A helyzet összetettségét jelzi, hogy jelenleg az sem jelenthető ki biztosan, hogy egy átmeneti év elegendő lesz az új agrártámogatási környezet alapvető jogi és végrehajtási szabályainak, majd a stratégiai terveknek a kidolgozására és elfogadására. Kétségtelen, hogy az ágazati jogszabályok előfeltétele az új többéves pénzügyi keret elfogadása.

+ Azaz mennyiben más költségvetésre lehet számítani?
– Az Európai Bizottság hivatalos javaslata alapján Magyarország közvetlen kifizetésekre 2018-as árakon 16,4 százalékkal kevesebbet fordíthatna. A hétéves ciklus vidékfejlesztési támogatásainak esetében a csökkenés 2018-as árakon 26,61 százalék lenne. Természetesen a magyar kormány ezt a javaslatot nem tudja elfogadni. A többi jelentős agrártermelő országgal együtt abban vagyunk érdekeltek, azon dolgozunk, hogy a mezőgazdaság számára – vidékfejlesztési célokra – elérhető uniós források ne csökkenjenek ilyen jelentős mértékben. Az eddigi tárgyalások alapján úgy tűnik, hogy a Közös agrárpolitika, azon belül is a vidékfejlesztés forrásainak csökkenését talán lesz lehetőség mérsékelni.

+ A szakértők szerint ilyen válságos időkben kell fejleszteni, hogy legyen áru, ha elmúlik a vész. Ha kevesebb lesz az EU-támogatás, honnan jut rá forrás?
– A fejlődéshez beruházásokra van szükség, nem volt másképp korábban sem, de a vírushelyzet okán ezt most külön is hangsúlyozni kell. A beruházásokat elsősorban a vidékfejlesztési támogatásokkal tudjuk segíteni, és terveink szerint a jövőben támogatható marad valamennyi, a jelenlegi időszakban is létező beruházásösztönző intézkedés. Az európai uniós jogszabályjavaslatokban a beruházások kapcsán csak egy, a nem támogatható tevékenységeket meghatározó lista szerepel. Tehát jóval nagyobb lesz majd a tagállamok rugalmassága a beruházásokat illetően. Az uniós környezetvédelmi célkitűzéseket ennek megfelelően beruházásokkal is teljesíthetjük, illetve erős a szándékunk a digitalizációt és a precíziós gazdálkodást támogató megoldások elterjesztésére. A Közös agrárpolitika költségvetésével kapcsolatban fontos hangsúlyozni, hogy még tartanak a tárgyalások, vagyis a források tekintetében jelenleg nem lehet biztosat tudni. Magyarország álláspontja, hogy a KAP költségvetését legalább a jelenlegi szinten kell tartani, a javasolt csökkentéssel nem értünk egyet. A mi álláspontunk, hogy a 2014–2020-as időszakban alkalmazott arányokat kell fenntartani a versenyképes agrárium érdekében, a gazdálkodóktól nem lehet forrásokat elvonni úgy, hogy közben nőnek a velük szemben támasztott elvárások.

MTI/Varga György

+ Tehát lesz pénz beruházni?
– Érdemes lehet a jelenlegi visszafogottabb beruházási kereslet idején, feltehetőleg kedvezőbb kivitelezési, beszerzési árak mellett megvalósítani a beruházásokat. Így lehet felkészülni a koronavírus-járvány utáni időszakra, a remélhetőleg megnövekedő keresletre. Az Agrárminisztérium tavaly szeptemberben hirdette meg a mezőgazdaság, az erdőgazdaság és az élelmiszeripar beruházási hiteleihez kapcsolódó kamattámogatási programját. Természetesen ez alkalmas a koronavírus-járvány időszakában megvalósuló anticiklikus beruházások támogatására is. A programban összesen 100 milliárd forint összegű hitelhez nyújtunk 80 százalékos kamattámogatást. Az adatok szerint jelentős az érdeklődés a program iránt, eddig 867 támogatási kérelem érkezett be a Magyar Államkincstárhoz összesen több mint 42 milliárd forint összegű beruházási hitelre. A szántóföldi erő- és munkagépek beszerzési támogatására hivatott 30 milliárd forintos keret már ki is merült, így ezeknek a támogatási kérelmeknek a befogadását felfüggesztettük. A fennmaradó, összesen 63 milliárd forintnyi támogatható beruházási hitelre a kérelmet az év végéig lehet benyújtani.

+ A koronavírus-járvány alatt mintha mindenki elfelejtette volna a klímaváltozást. Egy időre fátylat boríthatunk a globális felmelegedés elleni európai bizottsági küzdelemre?
– Habár most a járvány elleni védekezés és a gazdasági károk minimalizálása a legfontosabb kihívás, nem feledkezhetünk meg a klímavédelem és a környezetvédelem kérdéséről sem. Ezért például azt kérjük a kiskereskedelmi üzletektől, hogy részesítsék előnyben a magyar termékeket az importáru helyett, a vásárlókat pedig, hogy elsősorban a hazai termékeket vásárolják. Így amellett, hogy a bajba került magyar termelőknek is segítenek, a környezetet is óvják, hiszen a rövid ellátási lánc nem terheli úgy az ökoszisztémát, mint a külföldről érkező termékek ideszállítása. Az Agrárminisztérium továbbá számos természetvédelmi és környezetvédelmi célú programot indított és intézkedést tett. Ilyen például az erdőterületek arányának növelése, az öntözésfejlesztés vagy a méhészeti ágazat adómentessége. Természetesen ezek a programok folytatódnak, és dolgozunk az Országfásítási program továbbvitelén is. A tárca számára kiemelten fontos a terület, és folyamatos törekvésünk, hogy élhető természetes környezetet hagyjunk a következő nemzedékeknek. A teremtett környezet védelme mindannyiunk érdeke és felelőssége, szívügyünk is.

Dr. Nagy István
53 éves, Újfehértón született. 1992-ben a Pannon Agrártudományi Egyetemen, Mosonmagyaróváron szerezte meg agrármérnöki diplomáját, majd 1996-ban a Budapesti Műszaki Egyetem Természet- és Társadalomtudományi Karán mérnök-tanárként végzett. A PhD fokozatot 2007-ben a Nyugat-magyarországi Egyetem Ujhelyi Imre Állattudományi Doktori Iskoláján szerezte meg. 1992-ben a Vám- és Pénzügyőrségben, Hegyeshalmon zászlósként szolgált, 1993-ban a Veres Péter mezőgazdasági szakközépiskola mérnöktanára lett. 1994–1995-ben a Pannon Agrártudományi Egyetem tanszéki mérnöke, majd tanársegéde, később adjunktusa. 2000 és 2006 között a Cserháti Sándor Kollégium igazgatója. 2006-tól a Fidesz mosonmagyaróvári szervezete elnöke és négy éven át a város alpolgármestere, majd 2010 és 2014 között polgármestere. Közben, 2008-ban a Nyugat-magyarországi Egyetem címzetes egyetemi docense lett. 2010-ben választották meg Győr-Moson-Sopron megye 4. számú választókerületében országgyűlési képviselőnek, 2013-től a parlament mezőgazdasági bizottsági tagja is volt. 2014 és 2018 között a Földművelésügyi Minisztérium parlamenti államtitkáraként dolgozott, majd 2018-tól agrárminiszter. A szakoktatásban húsz évet töltött, főként az állattenyésztési területen. Tanított sertéstenyésztést, nyúl- és prémesállat-tenyésztést, méhészetet. Az Országos Magyar Méhészeti Egyesület mosonmagyaróvári szervezetének alapító elnöke. Nős, két gyermeke van. Hivatásos vadász és aranykalászos méhészgazda.

Huszonötmilliárd forint a vírus okozta gazdasági nehézségek leküzdésére

A kormány 25 milliárd forinttal segíti a mezőgazdasági és élelmiszeripari vállalkozásokat a koronavírus okozta gazdasági nehézségek leküzdésében – közölte május 1-jén az agrárminiszter. A koronavírus-járvány alatt a szektor stabil működésének fenntartása, ezzel a folyamatos élelmiszer-ellátás a kormány prioritása. Az Agrárminisztérium a gazdaságvédelmi akcióterv részeként dolgozta ki a Nemzeti élelmiszergazdasági válságkezelő programot, amelynek keretében 25 milliárd forint többletforrást: vissza nem térítendő támogatást juttat a koronavírus miatt nehéz helyzetbe került vállalkozásoknak. Az egyes ágazatokban a már meglévő támogatási konstrukciók keretösszegét növelik, más ágazatokban pedig új átmeneti támogatással valósítják meg a programot. A minisztérium megkezdte az új támogatási konstrukciók kidolgozását, és mindent megtesz, hogy az Európai Bizottság gyorsított jóváhagyási eljárása után mielőbb meghirdethesse őket. Nagy István felhívta az ágazat szereplőinek a figyelmét, hogy az új intézkedések tartalmáról, a szükséges tudnivalókról az Agrárminisztérium és a Magyar Államkincstár is folyamatosan tájékoztat majd. A tárcavezető arra is emlékeztetett, hogy a magyar élelmiszer-gazdaságot mintegy 174 ezer vidéki vállalkozás tartja életben, amelyek jó része 10 főnél kisebb vagy önfoglalkoztató. A programmal fenn akarják tartani az élelmiszer-termelési kapacitásokat, megerősíteni a járvány elleni védekezést, megőrizni az élelmezésbiztonságot és az exportpotenciált.

Sz. S. P.

Az interjú a top agrar magazin magyar kiadásának 2020/5. számában jelent meg.

Hozzászólás

Hozzászólás

Bejegyzés szerzője: Gazdakör Iroda