Az őszi búza kalászfuzáriózis betegségét több, a Fusarium nemzetségbe tartozó konídiumos gomba okozhatja: a Fusarium fajok akár együttesen, akár külön-külön is részt vehetnek a tünetek kialakításában.
Magyarországi viszonyok között a legjelentősebb a F. graminearum és a F. culmorum (de jelen lehet, többek között, a F. avenaceum, F. nivale, F. sporotrichoides és a F. poae is). A betegség mennyiségi és minőségi kárt is okoz; járványos években a termés 50%-át is veszélyeztetheti.
A Fusarium fajok mint fitopatogén, nekrotróf gombák legfontosabb támadóeszközei a fitotoxinok, melyekkel a gazdanövények megtámadott sejtjeit pusztítják el. Ismertek olyan gombatoxinok is, amelyek nem a növényre nézve károsak, hanem a növényt elfogyasztó szervezetekre (állatokra, emberekre) toxikusak, ezek a mikotoxinok. A Fusarium toxinok a gabonákat és a szemes takarmányokat, terményeket károsító Fusarium gombafajok anyagcseretermékeként képződnek. A toxin felhalmozódása a betakarítás után is folytatódik, ha a termény kezelése és szárítása nem megfelelő. A növényekben a növekedési időszak alatti, különösen a virágzáskori időjárási viszonyok nagyban befolyásolják a fuzáriumtoxin-tartalmat, és a termesztett fajta is hatással van erre. A közvélemény elsősorban a Fusarium gombák toxinképzésével kapcsolatos problémákkal foglalkozik. Ha a Fusarium-fertőzöttség és a búzatételek mikotoxin-tartalma között keresünk összefüggést, akkor számszerűsíteni, arányosítani nem tudunk, csak abban a tekintetben kapcsolhatók össze, hogy a növényt megfertőző gomba azon tüneteket képez és reprodukálódik, valamint különböző mértékben mikotoxinokat termel. A két érték nem áll egymással egyenes arányban, vagyis a vizsgálataink során kimutatott Fusarium fajokkal való fertőzöttség mértékéből nem lehet egyértelmű következtetéseket levonni a toxintartalom arányának tekintetében.
Országos felmérés
A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (NÉBIH) Élelmiszerlánc-biztonsági Laboratórium Igazgatóság (ÉLI) Növény-egészségügyi Diagnosztikai Nemzeti Referencia Laboratóriuma (NDNRL) (korábban a Növény-, Talaj- és Agrárkörnyezet-védelmi Igazgatóság [NTAI] részeként) végzi az őszi búza tételek belső Fusarium fertőzöttségének vizsgálatát a megyei Kormányhivatalok növényvédelmi felügyelőinek és kórtani mérnökszakértőinek segítségével. A kórtani mérnökszakértők által elvégzett vizsgálatokról jelentés formájában érkeznek az adatok, melyeket az NDNRL laboratóriumi referense által végzett vizsgálati eredményekkel együtt a NÉBIH ÉLI NDNRL rögzíti, összesíti és tárolja.
2019-ben a megyék és az NDNRL összesen 559 db mintát vizsgált meg. A mintaszám a megye méretének és őszi búza vetésterületének függvényében eltérő lehet (2019-ben 20-43 db minta/megye). A kiadott vizsgálati módszertan alapján az alábbi eredményeket kaptuk.
A legtöbb mintát Jász-Nagykun-Szolnok és Komárom-Esztergom megye (43 db), a legkevesebbet Pest megye (20 db) gyűjtötte. A beküldött jelentések és az NDNRL eredményeiből megállapítható, hogy a minták Fusarium spp. belső fertőzöttség mértéke 0% és 98,0 % között mozgott, igen végletes értékekkel. Az eredmények, nagy szórást mutatnak a megyén belül és a megyék között is. Ennek oka lehet az, hogy kalászoláskor és a virágzás időszakában eltérő volt a hőmérséklet, a csapadékeloszlás, az agrotechnika, az elvetett őszi búza fajtája és az alkalmazott növényvédelmi technológia az egyes területeken. Az őszi búza kalászhányás–virágzás–terméskötődés időszakában csapadékos, hűvös időjárás volt; májusban általában átlag feletti, júniusban átlag körüli mennyiség hullott. Az első tünetek megjelenését már tejes éréskor megfigyelték több helyen az állományokban.
A tapasztalt hajlamosító tényezők ellenére előfordult az is, hogy Győr-Moson-Sopron, Komárom-Esztergom és Vas megyében 1-1 mintából nem mutattak ki Fusarium fajokat. A megyei átlagértékeket tekintve a legmagasabb, 98,0%-os fertőzöttségi szintet Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében állapították meg, mely kiugró érték pedig extrém erős fertőződést mutat. Kiemelkedően magas értékeket több megyében is kimutattak: Bács-Kiskun (89,5%), Baranya (59%), Békés (96,5%), Hajdú-Bihar (64,5%), Jász-Nagykun-Szolnok (66%), Somogy (62%), Veszprém (81,5%) és Zala (53%) megye, hogy „csak” az 50% fertőzöttségi szint feletti értékeket említsük. 2019-ben a nagy szórást mutató eredményeket összesítve 22,89% volt az országos Fusarium-fertőzöttség átlaga (1. táblázat).
Az 1. ábrán láthatók az elmúlt két évtized országos belső Fusarium-fertőzöttség felmérésének átlagai.
1. ábra Az őszi búza tételek belső Fusarium-fertőzöttségének alakulása az elmúlt két évtizedben
A hajlamosító tényezőket figyelembe véve várható volt, hogy 2019-ben magasabb értéket kapunk, mely kiugró érték a diagram tanulsága szerint körülbelül 10 évente ismétlődik meg, melyhez az extrém időjárási körülmények nagymértékben hozzájárulhattak/hozzájárulhatnak majd a jövőben is.
Forrás: agroforum.hu
