Az állattartók- és tenyésztők összességében nyertesei lehetnek a jövedelem-átrendeződésnek.
A 2023 első fél évében tapasztalt erősödés után a harmadik negyedévben tovább javultak a magyar élelmiszer-gazdaság kilátásai – derül ki az MBH AgrárTrend Indexből, az MBH Bank Agrár- és Élelmiszeripari Üzletágának negyedévente közzétett elemzéséből – írja a novenyvedoszer.hu.
Javulhat a beruházási kedv
Legutóbb két éve járt ilyen magasan a hitelintézet agrárpiaci szereplők megkérdezésével készülő mutatója, azóta azonban az erőviszonyok jelentősen megváltoztak: míg 2021 végén a pozitív kilátásokban a jelenleg nehezebb körülmények között lévő növénytermesztők optimizmusa játszott meghatározó szerepet, addig most az ágazatot az állattartók és -tenyésztők kedvezőbb helyzete húzza.
Őszre 10 százalék körülire mérséklődött az élelmiszer-infláció, így az ágazat joggal bízik abban, hogy a reálbérek újbóli erősödése mellett javulni fog a bolti termékek iránti kereslet is. Az élelmiszer-kiskereskedelmi forgalom ugyanis még mindig elmarad a megszokottól.
„Arra számítunk, hogy 2024 átmeneti év lesz az agráriumban. Korábban rámutattunk arra, hogy egy év nem elég a kilábalásra abból a helyzetből, amelyben most van az európai és a magyar gazdaság, beleértve az agráriumot is. Az elmúlt időszakban sok vállalkozásnál romlottak a költség- és jövedelmezőségi viszonyok, különösen igaz ez a szántóföldi növénytermesztésre és a borászatra. Ahhoz, hogy tartósan javuljon az agrárium helyzete és ellenálló képessége, alkalmazkodnia kell az ágazatnak. Fenntartható gazdálkodásra, hatékony termelési módszerekre, jobb minőségre, a hozzáadott érték növelésére van szükség. Ezáltal javulhat a versenyképesség és a jövedelmezőség. Az ágazat egyik vezető finanszírozójaként ehhez kínálunk szakértelmet és tudást” – mondta Hollósi Dávid, az MBH Bank Agrár- és Élelmiszeripari Üzletágának ügyvezető igazgatója.
Hozzátette, jövőre érkeznek az új európai uniós pályázati kiírások – javulhat a beruházási kedv. Az élelmiszer-gazdaságra ható legfontosabb külső tényezők várható alakulásáról elmondta: 2025-re állhatnak helyre a részben az orosz-ukrán háború miatt sérült ellátási láncok, tovább lassulhat az infláció, erősödhetnek a reálbérek, és érdemben növekedhet a fogyasztás is.
Fontos viszont, hogy a mezőgazdaságban jövőre fogják megtermelni azt, amit majd 2025-ben fogyasztunk el. Hosszabb távon így nem számítunk az árak jelentős csökkenésére, ugyanakkor további emelkedésre sem
– fogalmazott.
Magas inputanyagárak, alacsony értékesítési árak
A hivatalos statisztikákat megelőző agrár-élelmiszeripari bizalmi mutató, az MBH AgrárTrend Index értéke 2023 harmadik negyedévében 31,6 pontra erősödött a 48 pontos skálán. Legutóbb 2021 év végén volt ilyen magas a mutató, akkor, amikor az inputanyagárak alacsonyak, a szántóföldi termények ára viszont magas volt
Jelenleg viszont magasak az inputanyagárak, alacsonyak az értékesítési árak, és a szállítási útvonalak is szűkös kapacitások mellett működnek. Most azok vannak előnyösebb helyzetben, akik állati termékeket állítanak elő, mert hiába csökkennek az átvételi árak, az alacsony takarmányozási költség miatt továbbra is kedvező a jövedelmezőségük
– mondta Héjja Csaba, az MBH Bank Agrár- és Élelmiszeripari Üzletágának szenior elemzője.
A mostani érték a 2023 második negyedévéhez képest 0,6 pontos, éves összehasonlításban azonban ennél jóval nagyobb, 2 pontos növekedést jelent. 2023 harmadik negyedévében a búza-, a kukorica- és a napraforgó-termékpálya helyzetértékelése stagnált vagy romlott, a többi alágazat azonban pozitív jövőképet mutatott.
Továbbra sincs viszont köztük olyan, amely elérné az egyensúlyi szintnek tekintett 3-5 százalékos növekedési pályát, valamint a minden ponton stabil ár- és jövedelmi viszonyokat jelentő 35 pontot. Egy alágazat, a sertés viszont nagyon közel került ehhez, és a baromfi-termékpálya is kevéssel marad el tőle – írja a novenyvedoszer.hu
A hazai vetésszerkezetben idén a kukorica volt talán az egyetlen jobban jövedelmező kultúra – fotó: pixabay.com
Csökken a fogyasztói kereslet
A szántóföldi ágazatok számára – a tavalyi nagy aszály után – 2023-ban összességében kedvező volt az időjárás, de ezek helyzetértékelését nagyban befolyásolják az alacsony értékesítési árak és a korábbinál rosszabb jövedelmezőség.
A hazai vetésszerkezetben idén a 2022-ben rendkívüli károkat elszenvedő kukorica volt talán az egyetlen jobban jövedelmező kultúra, sokkal kisebb területen vetették, emiatt az össztermés 5,6 millió tonnára zsugorodott, a termésátlag hektáronként 8 tonna felett alakult.
A búzatermésnek csak a 20 százaléka lett malmi minőségű, szemben a megszokott 50-60 százalékkal – így alacsonyabb az a mennyiség, amit a malomipar, a tésztagyártás fel tud használni, az élelmiszeripar kisebb árualapért versenyez.
A szántóföldi növénytermesztés termékeit feldolgozó üzemek alacsonyabb kapacitással működnek, mert a termékpályán a fogyasztói kereslet csökkenése viszonylag hamar érzékeltette a hatását.
A magas finanszírozási költségek, illetve az alacsonyabb kihasználtság miatt a korábbi gyakorlattal szemben 1-2 heti készletet tárolnak a feldolgozók, ami gyorsabb üzletkötéseket jelent. De ez a likvidtás szempontjából bizonyos esetekben akár kedvezhet is a termelőknek
– mutatott rá Héjja Csaba.16:36:04
Az állattartók megtanultak hatékonyan termelni, ezáltal kedvező viszonyok esetén plusz profit keletkezik náluk az elemzők szerint – fotó: pixabay.com
Jövedelmezővé válhat az állattenyésztés?
Bár az élelmiszer-feldolgozók mind a hazai, mind az exportértékesítésben csökkenést tapasztalhatnak, és életbe lépett a kiterjesztett gyártói felelősség (EPR) módosítása is, az állattartók- és tenyésztők összességében mégis nyertesei lehetnek a jövedelem-átrendeződésnek, nemcsak rövid, hanem középtávon is – írja a novenyvedoszer.hu.
„Az elmúlt 10-15 évben ugyanis nehezített pályán kellett rendkívül hatékonyan működniük, ami a szereplők jelentős részének sikerült is. Megtanultak hatékonyan termelni, ezáltal kedvező viszonyok esetén plusz profit keletkezik náluk. Ráadásul úgy tűnik, további fejlesztésekben gondolkoznak” – olvasható az elemzésben.
Az MBH Bank szakértői szerint a recessziós környezetben ugyan csökken a húsok iránti kereslet, de vannak olyan termékek, amelyek olcsóbb fehérjealternatívát jelenthetnek, ilyen többek közt a tojás, aminek az értékesítésében növekedés látható.
“Ráadásul az idei tél a La Nina jelenséget váltó El Nino miatt az előrejelzések szerint enyhének ígérkezik, így a fűtési költségek is kedvezőbbek lehetnek, alacsonyabb energiaáron, mint tavaly” – jegyezték meg az elemzők.
A kertészeti ágazatban is elmaradtak a beruházások – fotó: pixabay.com
Kertészeti ágazatok és a szőlő-bor termékpálya helyzete
Nem minden alágazatban, de összességében némi áremelést sikerült kiharcolniuk a zöldségeket és gyümölcsöket termesztőknek. A profitábilis értékesítésen az áruházi akciózások néhány esetben rontottak, a termelési költségek némileg nőttek, de nem számottevő mértékben, a kereslet pedig továbbra is stabil maradt. A többi ágazathoz hasonlóan itt is elmaradtak a beruházások, a kiegyensúlyozottabbá váló gazdasági környezet eredményeképpen viszont kedvezőek a kilátások.
A szőlő-bor termékpálya helyzetértékelése annak ellenére is pozitív, hogy a költségek tovább emelkednek. A lédig szegmensben jók az exportpiaci kilátások, mert a sokéves átlagokhoz képest Olaszországban és Spanyolországban 10-15 százalékkal csökkent a termésmennyiség, így keresleti piacra lehet számítani ebben a szegmensben. Javultak a kilátások a palackozott borok esetében a reálkeresetek 2024-2025-re várható helyreállása, ezáltal az éttermi fogyasztás és a turizmus erősödéséhez fűzött remények révén. A borászatok egy jelentős része árat tudott emelni partnereinél, és a reprezentációs adó alóli mentességről szóló rendelet is hozzájárulhat ahhoz, hogy kedvező legyen az év vége a pincészetek számára – olvasható a novenyvedoszer.hu cikkében.
Forrás: Agroinform
