Menü Bezárás

Alap a talaj – Őrizzük meg a szerves anyagot!

Az elmúlt évek megmutatták, hogy egy éghajlatváltozás közepén vagyunk, amikor a gazdáknak gyorsan változó környezeti feltételek között kell a termelést folytatniuk – emelte ki előadásában Vajda Péter, a Phylazonit Kft ügyvezető tulajdonosa. Ahhoz, hogy ilyen feltételek mellett hatékony növénytermesztés folyhasson, először is szemléletváltásra van szükség: ezen az úton szeretnék elindítani a gazdákat. A Phylazonit Kft. és az Axial Kft. már 15 éve dolgozik együtt azért, hogy a termelőket minél több hasznos ismerettel segíthesse az előrelépésben. Ezt a célt szolgálták korábban a Phylazonit Akadémiák, majd a két éve életre hívott Alap a talaj roadshow-k.

Mikrobiológiai termékek és az AÖP

A gazdálkodókat érintő kihívások az idei évtől gyarapodtak az új támogatási rendszer előírásaival is, amelyek teljesítése szintén új gondolkodásmódot igényel. Az előadó hangsúlyozta: akár tetszenek ezek az előírások, akár nem, fel kell készülnünk, hogy teljesíteni tudjuk őket.

Vajda Péter az AÖP lehetséges vállalásai közül most a mikrobiológiai termékek használatára, illetve az ehhez kapcsolódó kérdésekre tért ki. Mint elmondta: a HMKÁ 6. pontja előírja a betakarítást követően a minimális talajborítás fenntartását, aminek egyik módja a tarló megőrzése szeptember 30-ig, de sekély (10 cm-es) tarlóhántás és tarlóápolás végezhető. Ez lehetővé teszi mikrobiológiai termék kijuttatását és bedolgozását tarlón.

A mikrobiológiai termékek használatának AÖP-ben való elszámolhatósága érdekében nagyon fontos, hogy az engedélyokiratban előírt módon, dózisban és kezelésszámban juttassuk ki azokat. Az engedélyokiratokban az előírások mellett javaslatok is szerepelhetnek: ez utóbbiak nem kötelező érvényűek, így ezeket az Államkincstár sem veszi figyelembe az ellenőrzéseknél.

Az AÖP-ben 2 pontot ér a mikrobiológiai termékek használata, ha azt a szántóterület legalább 50 százalékán végezzük. A terület meghatározásánál azonban figyelembe kell venni az élővizektől tartandó 50 méteres védőtávolságot. Ez az 50 méteres védősávra vonatkozó előírás valamennyi mikrobiológiai készítmény, talaj- és növénykondicionáló termék engedélyokiratában szerepel. (Élővíznek az tekintendő, ahol a kijuttatás időpontjában is élővíz van, vagyis egy kiszáradt csatorna nem élővíz.) Amennyiben a védősávba eső táblarész(ek) kivonásával nincs meg a legalább 50% területarány, akkor szeptember 30-ig van lehetőség az eredetileg megjelölt tábla helyett másikat kijelölni vagy a vállalt területet kiegészíteni.

A mikrobiológiai termékek használatának AÖP-ben való elszámolhatósága érdekében nagyon fontos, hogy az engedélyokiratban előírt módon, dózisban és kezelésszámban juttassuk ki azokat.

Regeneratív mezőgazdaság

Változó környezetben gazdálkodunk – ezzel a gondolattal nyitotta előadását dr. Kovács Gergő Péter (MATE Növénytermesztési-tudományok Intézet). Az időjárás alakulásában az utóbbi évtizedekben már jól kimutatható trendek vannak, ezekhez kell igazítani a talajművelést. Sokáig csak a talaj fizikai (esetleg kémiai) tulajdonságai kaptak figyelmet, napjainkra azonban egyre többen megértik a talajbiológia jelentőségét is.

Az előttünk álló éveket-évtizedeket tekintve többféle forgatókönyv létezik, de ezek néhány pontban mégis megegyeznek:

  • Enyhébb, viszonylag csapadékos telek jellemzők, csökken a fagyos napok száma.
  • A nyarak melegebbek és szárazabbak.
  • Szélsőségesebbé válik a csapadék eloszlása: a hirtelen lezúduló nagy csapadékok között hosszabb száraz periódusok jellemzők.
  • Több a szeles, viharos nap.

Milyen megoldások segíthetnek kivédeni a kedvezőtlen időjárási hatásokat?

  • A gépi beavatkozások során törekedjünk a műveletek összevonására, a menetszám csökkentésére: ez egyúttal segít a nedvesség és a szerves anyag megőrzésében, a talajszerkezet kímélésében.
  • Közelíteni kell a precíziós gazdálkodás felé. Egy gazdaság területe nem homogén, így a különböző területeket differenciáltan kell kezelni.
  • Diagnosztikai szemléletre van szükség: nyomon kell követni a talajállapot változását, a talajellenállást, nedvességet, szervesanyag-mérleget, talajbiológiai indikátorokat, és ezek változásai alapján módosítani a technológián.

Összességében a regeneratív mezőgazdaság felé kell elmozdulni, ami a talajállapot megőrzését, a már megindult degradáció megállítását, visszafordítását célozza.

Alap a talaj  –  Őrizzük meg a szerves anyagot!

A HORSCH szemenkénti vetéstechnológia bemutatása a sávos művelésben

Miért fontos a szerves anyag?

Varga Sándor, a Phylazonit Kft szakmai vezetője előadása középpontjába a szerkezet-szervesanyag-talajélet hármasát helyezte. A termékeny, egészséges talaj három pilléreként az aktív talajéletet, a megfelelő talajszerkezetet és az elegendő szerves anyagot nevezte meg.

A három tényező közül Varga Sándor ezúttal a szerves anyagra helyezte a hangsúlyt, melynek szerepe nagyon sokrétű a talajban. Ezenfelül – hangsúlyozta az előadó – a szervesanyag-tartalom megőrzése, növelése a legegyszerűbb és leggazdaságosabb módja a talajszerkezet megőrzésének vagy helyrehozásának.

A szerves anyag szerepe a talajban:

  • Hatással van a tápanyag-gazdálkodásra. A talaj nitrogéntartalmának 95%-a szerves anyaghoz kötődik, de más tápelemek raktározásában is fontos tényező, így tartós tápanyagforrás a növényeknek.
  • A talaj kémiai tulajdonságaira is kedvezően hat, így például segítségünkre lehet a savanyodás elleni küzdelemben, mivel – bizonyos határok között – képes a kémhatás változását pufferelni. Sok (nagy mennyiségben toxikus) nehézfémet megköt, ezzel tehermentesíti a növényeket.
  • Jelentős mennyiségű vizet is tárol – 1% humusz hektáronként 100 000 liter vizet köt meg.
  • Fontos szerepe van a talajszerkezet javításában, mivel hozzájárul – számos egyéb tényezővel együtt – a mikro- és makroaggregátumok képződéséhez, stabilitásához. Ezek az aggregátumok biztosítják a talaj porózus szerkezetét, ami fontos a levegőzöttség és a vízgazdálkodás szempontjából.
  • Szintén fontos szerep jut neki az erózió elleni védelemben.
  • A szerves anyag tápanyag- és energiaforrás a mikroszervezetek számára. Minél gazdagabb a talaj szerves anyagban, annál gazdagabb lesz a mikroflóra is.
  • A talaj jelentős mennyiségű szén-dioxidot köt meg a szerves anyag révén.

Alap a talaj  –  Őrizzük meg a szerves anyagot!

HORSCH Focus 6.75 TD sávos talajművelő vetőgép bemutatása

A szervesanyag-tartalom megőrzése, növelése a legegyszerűbb és leggazdaságosabb módja a talajszerkezet megőrzésének vagy helyrehozásának.

A szerves anyag visszapótlásának egyik nagyon fontos forrása a növénytermesztés mellékterméke: ez a nagy mennyiségű szerves anyagon túl tápanyagot is jelent. A kálium az egyik olyan tápelem, ami a szár- és gyökérmaradványokból viszonylag gyorsan feltárható, és a következő kultúra rendelkezésére áll. 3-4 tonnás napraforgótermés mellett a melléktermék akár 250-300 kg-ot is tartalmazhat. A búza hajtásrendszere és gyökérzete 7 tonnás termésszint mellett átlagosan 77 kg nitrogént, 47 kg foszfor-pentoxidot és 125 kg kálium-oxidot tartalmaz. A feltáródás mértékétől függ, hogy ez milyen arányban és ütemben lesz hozzáférhető a következő növények számára. A tarlómaradványok bomlását hatékonyabbá tehetjük erre alkalmas mikrobiológiai készítményekkel, illetve a mikroszervezetek működéséhez kedvező talajállapot fenntartásával. Megfelelő mikrobiológiai aktivitás mellett a tarlómaradványok 75-80 százaléka is elbomlik egy év alatt.

Kímélve műveljük a talajt!

A szerves anyag és a talajszerkezet megőrzése érdekében meg kell találni az egyensúlyt a vetéshez, növényápoláshoz, betakarításhoz szükséges kultúrállapot és a talaj minimális bolygatása között. Ehhez egyre korszerűbb gépek állnak a gazdálkodók rendelkezésére, melyek megfelelő időben és módon való alkalmazásával a talaj szerkezetét kímélő, víztakarékos, a talajélet számára kedvező művelést folytathatunk. Elsősorban a tarlóápolás, illetve a forgatás nélküli művelés eszközeiből szemezgetünk Nyárádi Attila, a FRAMEST Kft. ügyvezetője és Barabás Zsolt, a Horsch Maschinen GmbH értékesítési vezetője segítségével.

A sekély, mulcshagyó tarlóápolás egyik kulcskérdése a nagy mennyiségű szalma vagy egyéb szármaradvány megfelelő kezelése – mondta Nyárádi Attila. Ez már a betakarításnál elkezdődik a szalma megfelelő aprításával. Fontos a szármaradvány mérete, ezért ha a betakarítógép nem tudta azt megfelelő minőségben szecskázni, akkor szükség lehet külön szárzúzásra vagy vágóhengeres aprításra. Ezt követően akármilyen gép is végzi a sekélyművelést, legyen rajta henger, mert a talaj-szármaradvány kapcsolat fontos feltétele a talajban zajló természetes lebomlási folyamatoknak és a kijuttatott talajbaktériumok hatékony munkájának is. Emellett a későbbi mélyítő műveletek minőségét és sebességét is jelentősen javítja. A FRAMEST gépeken 20 éve alapelv a művelt talaj hengerrel történő visszazárása.

A FRADISC tárcsák jó beállíthatósága lehetővé teszi, hogy sekélyen is lehessen használni, de a sekély réteget teljesen átdolgozza és bekeveri a szármaradványokat. A vontatott vagy ráépített hengerek visszazárják a mulcsolt felszínt, legfőképp pedig garantálják a talaj és a szármaradvány kapcsolatát, megalapozva a jó lebomlást. A későn lekerülő, nagy szártömeget adó kultúrák – mint a kukorica – maradványainak a bedolgozásához mélyebben kell megmozgatni a talajt: a FRADISC tárcsákkal ezt is elvégezhetjük.

Akármilyen gép is végzi a sekélyművelést, legyen rajta henger, mert a talaj-szármaradvány kapcsolat fontos feltétele a talajban zajló természetes lebomlási folyamatoknak és a kijuttatott talajbaktériumok hatékony munkájának is.

A REPTILL és DUOTILL gépek a sekély mulcskezeléssel egy időben közepes mélységben kondicionálják is a talajt: egyszerre két műveletet végezve csökken a menetszám.

A CONDISC tárcsás lazító nagyobb mennyiségű szármaradványt is tud kezelni, emellett ha szükséges, szintén képes a mélyebb rétegek lazítására is.

Ha a talaj állapota indokolja, akkor a mélyebb rétegek lazítására alkalmasak a FRALAZ középmély- és mélylazítóik, melyek a felszínre nem hoznak fel nagy hantokat és legfőképp nem hagyják nyitva a talajt, védve ezzel a vízvesztéstől.

A Horsch gépei közül a sekély tarlóhántásra a Joker rövidtárcsákat javasolja Barabás Zsolt. Késhengerrel kombinálva egyszerre megvalósítható az aprítás, talajba keverés és mulcshagyás. A Joker rövidtárcsákat CoverCrush tárcsalapokkal felszerelve ultrasekélyen (akár 2-3 cm-en) tudunk művelni, ezáltal a kapillaritás megszűnik, több nedvességet tudunk a talajban tartani. A Cultro dupla késhengerrel szintén ultrasekélyen (1-2 cm) végezhetjük a tarlóhántást úgy, hogy a kihullott magvakat közben a talajba keverjük.

Nagy mennyiségű szármaradvány terítése és bekeverése megvalósítható kapás eszközeinkkel. A sűrű kapaosztású Cruiser sekély szántóföldi kultivátorral, illetve a Terrano GX szántóföldi mulcskultivátorral a talajt tudjuk lazítani, a szármaradványt a talajba keverni, mindeközben szalmatakarót hagyva a felszínen.

Kukoricatarlók kezelésére megoldás a Joker HD rövidtárcsa nagyobb (620 mm) tárcsalapátmérővel. A Tiger mélyművelő mulcskultivátorral pedig a nagy mennyiségű szártömeg egyenletes bekeverése sem akadály. Az őszi alapművelésnél a Tigert Partner tartállyal kombinálva egy menetben a talajba tudjuk helyezni az alapműtrágyát is.

Forrás: Agrárunió

Kapcsolódó bejegyzések