Menü Bezárás

Egy négyzetméteren 50 kg paradicsom

A nagyszénási születésű, de Békéscsabán élő Lehoczkiné Megyik Erika az évek alatt a paradicsom szerelmesévé vált, amelyet üvegházban és szabadföldön is egyaránt termeszt. De az ő története nem csupán ennyi, kidolgozott egy paradicsomtermesztési módszert, amelyhez még kert sem kell, csak egy-egy négyzetméteres terület, 10 darab 12 literes vödör, és egy masszív, kétméteres állványzat.

Erika szinte mindent tud a paradicsomról, tudományos alapossággal járta körbe a növényt, annak beltartalmát, termesztéstechnológiáját. A világ népessége a zöldségek, gyümölcsök közül paradicsomból fogyasztja a legtöbbet. Négymillió hektáron 150-160 millió tonnát termesztenek belőle. Magyarországon 140 ezer tonna paradicsomot állítanak elő évente, Békés megyében is elsőhelyen áll a kiskertekben. A paradicsom az egyetlen olyan zöldség, amelynek tápértéke nagyobb főzés után, mint előtte, mert a likopin hő hatására kiszabadul a rostok közül. Ugyanakkor kísérletek bizonyították, hogy ha a termesztés során a bogyó felszíni hőmérséklete 30-32 fokra emelkedik, akkor leáll a likopinképződés. A hatóanyagok beépüléséhez zsíros közeg kell, ezt régen nagyon is jól tudta a parasztember, a szalonna, a kolbász és a füstölt sonka fogyasztása a paradicsom, illetve a paprika érésének idején együtt volt az igazi.
Tudták/tudják ezt a mediterrán országokban is, ahol az olívaolaj és a paradicsom megbonthatatlan egységet képez.

2014-ben szuperélelmiszernek kiáltották ki Amerikában a paradicsomot, az Oregoni Egyetem fiatal kutatói a paradicsom emberi szervezetre gyakorolt jótékony hatásait tanulmányozták, és arra a következtetésre jutottak, hogy egészségre gyakorolt hatásához képest nem elég tudásanyag van a paradicsomról a köztudatban. Ezek után a lila és piros paradicsomok kitartó keresztezésével létrehozták az indigó nevű fekete paradicsomot, amely a cukorbetegség és az elhízás ellen ható antioxidánst, az antocianint ugyanúgy tartalmazza, mint a fekete áfonya.
A paradicsom kalóriaszegény, és igazi tápanyagbomba, csupa-csupa vitaminnal, legalább 12-féle található benne, és jelentős a karotintartalma is. Atomatin nevű alkaloidájából gombás betegségek, gyulladásos folyamatok elleni kenőcsöket készítenek. Nem is tudjuk igazán miért is szeretjük, szeretik annyira a paradicsomot az emberek, de egyre több kutatás alátámasztja, hogy mi lehet ennek az alapja.

De térjünk vissza a paradicsom projekt kitalálójához Lehoczkiné Megyik Erikához, ki kísérletezett egy termesztési eljárást, földkeverék összetételt, fajta kiválasztást, a magvetés eszközeit az átültetés technikáját a vödrökbe való kiültetés után a paradicsom gondozási munkálatainak folyamatát. A kertbarát asszony az újrahasznosítás jegyében az üres kivisdobozai mindegyikébe 30–30 magot ültet el, a kis növényeket 4-6 leveles korukban tejfölösdobozokba tűzdeli át. A régi vidéki emberek leleményességéhez híven mindent újrahasznosít, nyúltrágyából saját komposztos, vakondtúrásból szedett földdel dúsított keveréket készít, de elmondása szerint a gazdaboltokban kapható érett marhatrágyakomposzt is teljesen megfelelő. A tűzdelés vagy pikírozás azért nagyon fontos, mert ahogy fejlődnek a palánták egyre nagyobb a helyigényük és a vetési két centiméternél mélyebbre, öt centiméterre kerülnek. A paradicsom a szárán is növeszt gyökereket, így dús gyökérzettel ülteti ki Erika a poharakból.
Nem kell más csak 10 darab 12 literes vödör, és egy masszív, kétméteres állványzat, amely elfér 1 négyzetméteren. Innen indul a projekt látványosabb része, egy négyzetméteres területen 40–50 kg paradicsomot tudunk leszedni, Erika módszerének köszönhetően.

De minden megszerzett tudásnak csak akkor van haszna, ha azt megosztjuk másokkal is, ha tágabb közösséget is szolgál. Ezért Erika gondolt egyet, általános iskolás gyerekeket és szüleiket szólított meg az iskola vezetők engedélyével, segítségével. A foglalkozásokra minden alapanyagot ő visz, felszerelést földet, magot edényeket, növényeket fotókat stb. A gyerekek bevonásával minden munkafolyamatot végig csinálnak, amit aztán otthon a gyerekek a saját kis kertészetük kialakításában tudnak hasznosítani. Otthon a kertészkedés a gyerekek feladata, amelyet dokumentálnak és ősszel bemutatják a projekt eredményeit a megyeszékhelyi Csabagyöngye Kulturális Központban.

Az eredménynek vagy az odáig vezető útnak van jelentősebb hatása a gyerekekre, talán nem is kérdés, olyan tapasztalatokhoz, élményekhez jutnak, amelyek egész életükre hatással lesz.

Szerző: Brlázs Róbert
Forrás: Lehoczkiné Megyik Erika, BEOL
Fotó: Lehoczkiné Megyik Erika

Forrás:https://www.mnvh.hu/