Öntözni, öntözni, öntözni!

Mintegy háromszáz kiállító, számos szakmai konferencia és több tízezer látogató, ezek jellemezték a 27. Farmer Expót, amelyet augusztus 17-20. között, a hagyományoknak megfelelően Debreceni Egyetem Böszörményi úti campusán rendeztek meg. A megnyitón előadást és fórumot tartott a szaktárca vezetője, Nagy István is.

A miniszter előadása bevezetőjében tájékoztatta a jelenlévőket arról, hogy az idén 4,84 millió tonna búza termett az országban, ami mintegy 20 millió ember éves kenyérgabona ellátását biztosítja, illetve fedezi a vetőmag szükségletet is. Az elért eredmények ismertetése mellett emlékeztetett arra, hogy szükséges az ágazatban az innováció, a fejlesztés, csak így maradhat versenyképes a magyar mezőgazdaság.

Előadásának központi témája az öntözés volt. Ismertette a Debreceni Egyetem kutatóinak azon munkáját, amely 110 év napi meteorológiai adatait foglalta össze és elemezte. Az adatok közül Nagy István kiemelte, 30 évente következik be hazánkban olyan fokú aszály, ami komoly gazdasági károkat okoz. A fagyos napok száma pedig 32-vel csökkent a vizsgált időtartamban. „A XXI. század kihívása a globális, illetve regionális klímaváltozásra való felkészülés, az ezekhez való alkalmazkodás. Fontos leszögezni, hogy jelenleg az aszály a legfőbb veszély a mezőgazdaság számára” -jelentette ki, majd tovább ismertette azokat az adatokat, amely tükrében jól látható, hogy nem odázható tovább a cselekvés. Felhívta a figyelmet arra, hogy a legmelegebb évszakunkban a páratartalom olyan alacsony, hogy gyakran alakul ki légköri aszály is. A szárazság megnehezíti a jó minőségű talajművelést, sok esetben gátolja a vetést is.

„Alkalmazkodni kell az időjárás szélsőséges körülményeihez, amely a jelenlegi növénytermesztési technológiák újragondolását jelenti. Két-három évünk van arra, hogy olyan környezeti katasztrófát előzzünk meg, amely válságos helyzetbe hozza előbb a termelőket, majd a fogyasztókat is” – mondta a tárca vezetője. Mint azt elmondta, komoly vita zajlik hazánkban az öntözés jogosságáról, szükségszerűségéről az öntözni kívánók és az ivóvízért aggódók között. Kijelentette, hogy az ivóvíz nagy kincs, megőrzése fontos, de ki kell mondani, hogy öntözés nélkül nem lehet ma már eredményesen gazdálkodni. „Amíg ez a vita zajlik, amíg dűlőre nem jut, addig a felszín feletti vizek gazdálkodását kell megoldani. Ma Magyarországon megközelítőleg 81 ezer hektárt öntözünk, azonban a meglévő csatorna nyomvonalak több, mint 200 ezer hektár öntözését tennék lehetővé. Egyeztetni kell arról, hogy kinek a feladata irányítani, koordinálni azt, hogy a víz a szükséges helyekre eljusson” -jelentette ki Nagy István. Felkérte továbbá a jelenlévő termelőket, hogy vegyenek részt egy egyeztetésben, jöjjön létre egy gazdatársadalmi egyeztetés, hogy a lehető legjobb megoldás megszülessen. Ezt követően bejelentette, hogy a kormány döntött a derecskei főcsatorna-beruházásról, amely napokon belül megkezdődik, ugyanakkor támogatásáról biztosította a Debrecen és térsége vízgazdálkodási programjának a megvalósítását is.

Az előadás záró szakaszában ismét visszautalt a Debreceni Egyetem kutatóinak munkájára és elmondta, hogy az alapján kijelenthető, hogy csökken a csapadék mennyiség, amely ugyanakkor extrém nagy napi csapadék formájában zúdul le. Ez arra mutat, hogy teljességgel más módon kell megőrizni a talajban lévő víz mennyiséget, és másképp kell megoldani azt is, hogy a talajba a víz bejusson. „Sokszor beleesünk abba a hibába, hogy csak azzal foglalkozunk, miként juttassuk a talajba a vizet, pedig beszélnünk kell arról is, hogyan tudjuk megőrizni annak nedvesség tartalmát” -hívta fel a figyelmet.

Egy magyar technológiát, a Víz Őrt ajánlotta a jelenlévők figyelmébe, amely alkalmazása jelentős mértékű öntözővíz megtakarítását teszi lehetővé. Mivel az elkövetkezendő időszakban a lehullott csapadék kevesebb, mint a hatvan százalékát tudja fedezni a párolgással elvesztett mennyiségnek, ezért erre, vagy hasonló fejlesztések alkalmazására égető szükség van. Mivel statisztikai módszerekkel nem lehet előre jelezni az év hátralévő időjárását, így az arra való felkészüléshez rendelkezésre álló idő nagyon lerövidül, azonnali reagálást kíván meg, ez pedig csak akkor lehetséges, ha a termelők rendelkeznek megfelelő technológiával, gépekkel. Szintén ezt támasztja alá az az adat, miszerint a vizsgált időszak alatt az őszi csapadékmennyiség 25%-kal csökkent, így a vetés, a talajelőkészítés komoly problémákba ütközhet.

Az előadást követően fórum kezdődött, ahol a miniszterhez lehetett kérdéseket intézni. Érdeklődtek többek között az ökológiai terültek kérdésében, miszerint tervezi-e a Kormány, hogy megnyitja a támogatást az új pályázóknak. „Számomra is fontos célul tűztük ki, lépésenként kívánjuk megvalósítani, jelenleg az a kérdés, hogy hány gazdatársunk kíván áttérni erre a területre. A piaci kereslet az ilyen jellegű termékek után megvan, így azt gondolom nem rossz befektetés áttérni erre” -adta meg a választ Nagy István.

A miniszter megemlékezett az almafronton kialakult helyzetről is. „A leggyengébb láncszem az élelmiszerellátásban a termelő, nem fair dolog, hogy mindig neki kell viselni az összes kockázatot, azt például, hogy csak önköltség alatt tud értékesíteni. Visszaélni azzal a lehetőséggel, hogy valaki kifárasztásra játsszon, konkrétan arra, hogy eladja, hiszen megromlik a terméke, ez ellen közösen fel kell lépni. A mostani ajánlat kirívóan tisztességtelen, a 13 forintra nincs semmilyen magyarázat.”

Forrás: agroforum.hu

Hozzászólás

Hozzászólás

Bejegyzés szerzője: Gazdakör Iroda