Nem lazsálnak a jégkármérséklő rendszer berendezései

Az elmúlt hetekben volt olyan nap, amikor 24 órán keresztül párologtatták az ezüst-jodidot a levegőbe az agrárkamara által működtetett berendezések. De természetesen nincs olyan technológia, amellyel teljesen kiküszöbölhető a vihar okozta pusztítás.

A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) által kiépített országos jégkármérséklő rendszer május 1-jén kezdte meg működését. Az idei májusra az átlagosnál is jóval nagyobb légköri labilitás, ezáltal a megszokottnál sokkal zivatarosabb időjárás volt jellemző. Nem túlzás azt állítani, hogy az elmúlt harminc év legzivatarosabb május-júniu­sának vagyunk elszenvedői – írja a Magyar Idők.

Az agrárkamara információja szerint volt olyan nap, amikor az ország nagy részén szinte 24 órán keresztül működtetni kellett a berendezéseket, hogy megelőzni, illetve mérsékelni lehessen a jégverést az ország egyes területein. Így vélhetően már az első hónapban jelentős mértékű kárt sikerült a rendszerrel elhárítani.

Természetesen azt a NAK is elismeri, hogy a rendszer használata ellenére az ország néhány pontján hullott jégeső. Ugyanakkor azt már a korábbiakban is hangsúlyozták, hogy nincs olyan technológia, amellyel teljes mértékben kiküszöbölhető ez az időjárási jelenség. Az azonban garantált – hívta fel a figyelmet a köztestület –, hogy

a kiválasztott legmodernebb és leghatékonyabb, talajgenerátoros jégkármérséklő rendszer alkalmazásával a lehulló jégszemek mérete kisebb lesz, mintha nem működnének a berendezések.

Június 8-án például Szlovéniában alma nagyságú jég esett, amely a szó szoros értelmében átlyukasztotta az autókat. Bár a határ innenső oldalán, Zala megyében is volt jégeső, de a jégszemek mérete és az okozott kár nagysága össze sem hasonlítható a Szlovéniában tapasztaltakkal. A múlt hét közepén is ugyanez a helyzet állt elő: Kárpátalját hatalmas jégverés érte, de hazánk északkeleti határszélein sokkal kisebb jégszemek hullottak.

Azt, hogy hány helyen nem esett a jég a védekezés hatására, a kamara egyelőre nem tudta pontosan megmondani.

A rendszer hatékonyságát ugyanis csak néhány év múlva lehet majd értékelni, amikor összehasonlítjuk a jégkárok mennyiségét a korábbi évek adataival. Az azonban már most megállapítható, hogy a rendkívüli időjárás ellenére az összes mezőgazdaságikár-bejelentésen belül éves szinten harmadával csökkent a jégkár aránya

– mutatott rá válaszában a NAK.

A mintegy 1,5 milliárd forintból kiépített magyarországi jégkármérséklő rendszer hálózata Európában elsőként a teljes országot lefedi. Összesen 986 talajgenerátor működik, köztük 222 automata berendezés látja el a jégkármérséklés feladatát.

A várakozások szerint a hálózat érdemben csökkenti a jégkárt az országban, így mintegy ötvenmilliárd forint termelési értéket óv meg a jégveréstől.

A jégkármérséklés során a talaj felszínén működő generátorokkal ezüstjodid kristályokat gyártanak, amiket nagy koncentrációban juttatnak a jégszemek kialakulását megelőzően a zivatarfelhőkbe. A technológia alkalmazásával mesterséges módon csökkentik a jégszemcsék átmérőjét, ezzel párhuzamosan pedig több jégszem keletkezik. Ezek a föld felszínéhez közeledve nagyobb valószínűség szerint elolvadnak, vagy ha nem is olvadnak el teljesen, sokkal kisebb átmérővel érik el a talajt, így az általuk okozott kár mértéke jelentősen csökkenthető. A felhasznált ezüst-jodid a természetben is megtalálható, elenyésző mennyiséget használnak, és nincsen ismert mellékhatása.

agrotrend.hu / magyaridok.hu

Hozzászólás

Hozzászólás

Bejegyzés szerzője: Gazdakör Iroda