Ösztönözni kell a termelőket a szövetkezésekben való részvételre

Ösztönözni kell a termelőket a szövetkezésekben való részvételre

2018. január 05., 12:45|Agroinform.hu – P. G.

nyomtatás

A NAK nem sok ezer együttműködő szervezetet akar generálni, hanem a meglévőket „feltölteni” rátermett gazdálkodókkal, akik a részvételtől várják saját versenyképességük fokozását. A kormányzat figyelmét is felkeltette az e téren folyó munka.

Többek között erről beszélgettünk ifj. Hubai Imrével, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) vidékfejlesztésért felelős országos alelnökével a parlamenti ünnepi ülésnapon, közvetlenül az újjáválasztása után. Mint beszámoltunk rólaa Nemzeti Agrárgazdasági Kamara december 20-án megtartott országos küldöttgyűlésén ismét Győrffy Balázst választották meg elnöknek, és újra bizalmat szavaztak a régi alelnököknek.

Mi a tanulsága az ön számára a mostani országos küldöttgyűlésnek, az újraválasztásának?

Érdemes volt keményen dolgozni az elmúlt négy és fél évben a kamarai tagság érdekében. Érdemes volt felrázni az agrárközvéleményt, megmutatni, milyen fontosak a vidékfejlesztési célok, a fenntartható fejlődés, a környezetvédelem és a vízgazdálkodás. Az agrár célú vízgazdálkodásban például olyan változást tudtunk elindítani, amely mind a kormány öntözésfejlesztési stratégiájában, mind pedig a gazdálkodók tudatosabb öntözésfejlesztési céljaiban megtestesül.

Mit tart az elmúlt ciklus legfontosabb eredményének?

Nagyon fontos eredmény az új vadászati törvény megalkotása, amelyben a kamarának is komoly szerepe volt. Külön öröm, hogy 78 százalékos többséget kapott a parlamentben. Az új erdőtörvény tető alá hozásában is folyamatosan együttműködtünk az agrárkormányzattal. Egy valóban végrehajtható, a magán-erdőgazdálkodás és a környezetvédelem szempontjait egyaránt szolgáló jogszabálya lett Magyarországnak. Az eredményeink közé tartozik az is, hogy

erősíteni tudtuk a helyi kezdeményezéseket.

A termelői piacok folyamatos nyitásával, a kistermelők segítésével, képzésével, az együttműködésük fejlesztésével olyan útra lépett a kistermelői élelmiszer-előállítás, amely a kisszériás, különleges minőségű és csak az adott termelőre jellemző ízvilágot hozza el a fogyasztónak. Egyre kedveltebbek ezek a termékek, és részesedésük most már „szabad szemmel” is jól látható az élelmiszerpiacon.

Hubai Imre

ifj. Hubai Imre: “…a kistermelői élelmiszer-előállítás részesedése most már szabad szemmel is jól látható az élelmiszerpiacon” – fotó: Gyulai Tóth Zoltán

Az együttműködés fejlesztését említette. Hogyan történt?

Egy felmérés nyomán sikerült rávilágítanunk a termelői együttműködési készség hiányára. Azóta a kamara minden választott tisztségviselője és minden dolgozója számára kötelesség ennek fejlesztése. Úgy látjuk, az erőfeszítéseink nem voltak hiábavalók.

Milyen jelét lehet ennek látni? Inkább az együttműködési készség hiányáról szól minden diskurzus.

Teljes mértékben bizakodó vagyok az együttműködés tekintetében. A felmérésünk arra is rávilágított, hogy nem feltétlenül az együttműködések számát kell növelni. Sokkal inkább a meglévők minőségét, és ezáltal gyarapodik majd az ezekben résztvevők száma. Tehát nem több ezer együttműködő szervezetet akarunk generálni, hanem a meglévőket szeretnénk „feltölteni” rátermett gazdálkodókkal, akik az együttműködéstől várják saját versenyképességük növekedését.

Örömmel mondhatom, hogy az elmúlt másfél-két évben több mint 150 termelői csoport alakult meg. Ezek alkalmasak arra, hogyha kellő hittel és megfelelő szakmaisággal vezetik őket, akkor a bennük résztvevők száma gyarapodjon. Tehát nem az együttműködések száma fog növekedni. Ez nagyon fontos különbség. Ezt egyébként óriási fordulópontnak tekintem. Már csak azért is, mert ha három-négy szövetkezet át tudja fogni egy-egy terület együttműködési kereteit, akkor ez a három-négy versenyképes is lehet, de 300-400 ugyanazon a piacon már kevésbé. A kormányzat figyelmét is felkeltette a kamarában e téren folyó munka, és úgy látja,

szükségessé vált egy szövetkezési és integrációs törvény kidolgozása.

Ez valószínűleg már a következő országgyűlési ciklusra fog maradni. De mindenképpen hozzá kell látni, ezzel is ösztönözve a termelőket, hogy érdekeltnek érezzék magukat a részvételben. Ezzel is hozzá tudunk járulni a versenyképesség fokozásához. Amikor ez a gazdák pénztárcájának vastagságában is megmutatkozik, onnantól kezdve már nem kell különösebben magyarázni sem a szomszédjának, sem a harmadik szomszédjának, miért érdemes együttműködni. Tehát a szövetkezést és az integrációt előmozdító szabályozásnak mindenképpen a következő kormányzati ciklus egyik prioritásának kell lennie.

élelmiszer

Nem az együttműködések száma, hanem a bennük résztvevők száma fog növekedni – fotó: Shutterstock

Milyen feladatok várnak még a NAK-ra a most kezdődő ciklusban?

Olyan tanulmányokat készítettünk az elmúlt négy és fél évben, amelyek kellő mennyiségű információt szolgáltatnak munkánk folytatásához. Egészen pontos képet rajzoltak ki például a gazdálkodók öntözési igényeiről és az öntözéssel kapcsolatos együttműködési hajlandóságukról is.

A vízgazdálkodás terén is nagyon komoly együttműködésre lesz szükség,

hiszen a megszűnőben lévő vízgazdálkodási társulások helyére valamiféle termelői együttműködést kell tenni. Fel kell deríteni, hol van szándék erre. Az önkéntes vagy érdekeltségi alapon megvalósuló együttműködéseket olyan költséghatékony módon kell a gazdálkodók szolgálatába állítani, hogy eredményesen szolgálják a termésbiztonságot akár a „bő víz” idején, akár az aszály idején.

Ugyanakkor a külterületi utak és az áteresztő csatornák rendbetételét illetően is meg kell lennie a kollektív felelősségvállalásnak, amelyet személyes részvétellel, anyagi hozzájárulással, illetve a megtermelt javakból való részesedéssel tud ki-ki a saját maga számára megtestesíteni.

Mi lesz az első dolga, amelybe január 2-án belefog?

A január 2-án kezdődő, illetve folytatódó munkák sorában fontos lépés az új országos kamarai osztályok megalakítása és a bennük folyó szakmai műhelymunka megkezdése. A kamarai állásfoglalások, döntések, javaslatok előkészítéséhez és meghozatalához szolgálnak stabil alapul.

Át kell tekinteni az erdőtörvény végrehajtási rendeleteit is, hogy milyen ütemben és milyen stílusban haladnak előre. A termelői együttműködések generálását illetően pedig javaslatot készítünk a kormányzat számára. Például arról, milyen típusú termelői együttműködés és milyen alapon szolgálná az öntözéses gazdálkodás elterjesztését Magyarországon,

mi biztosítaná a vízbiztonságot az 1,2 millió hektárnyi aszállyal vagy belvízzel sújtott területen.

Tehát ugyanazt a munkát, amit eddig is végeztem, most már még nagyobb felhatalmazással és még több tapasztalattal.

Forrás: Agroinform.hu

Hozzászólás

Hozzászólás

Bejegyzés szerzője: Gazdakör Iroda