Az uniós támogatásokra 2020 után is igényt tartunk

Az uniós támogatásokra 2020 után is igényt tartunk

2018. január 04., 15:19|Agroinform.hu

nyomtatás

Az uniós tárgyalásokon a NAK egyértelművé tette, hogy azokat a tagállami lehetőségeket, amelyekkel Magyarország eddig is élt, továbbra is meg kívánja őrizni. A hazai tennivalók közül a vízgazdálkodás újragondolása és az öntözésfejlesztés a legnagyobb kihívás.

Többek között ezekről a témákról beszélgettünk Kis Miklós Zsolttal, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) általános agrárgazdasági ügyekért felelős alelnökével, közvetlenül megválasztása után, a parlamenti ünnepi ülésen. Mint beszámoltunk rólaa Nemzeti Agrárgazdasági Kamara december 20-án megtartott országos küldöttgyűlésén ismét Győrffy Balázst választották meg elnöknek, és újra bizalmat szavaztak a régi alelnököknek is.

Milyen élményt jelent a mai ünnepi küldöttgyűlés, a kamarai választások záró aktusa?Felemelő érzés volt együtt lenni azokkal az emberekkel, akik az elmúlt években rengeteget dolgoztak azért, hogy ez a köztestület valóban a gazdák legfontosabb képviselő-szervezete legyen. Külön öröm, hogy a kormányzat is érzi ennek a munkának a súlyát, és jelenlétével is elismerte eddigi tevékenységünket. Ahogy eddig is nagyon sok ügyben az agrárgazdasági kamara volt az első számú tárgyalópartnere, ezután is

arra törekszünk, hogy szakmai javaslataink megkerülhetetlenek legyenek azokban a kormánydöntésekben, ahol az agráriumról, az élelmiszeriparról, a vidék sorsáról lesz szó.

Mit tart az elmúlt ciklus legnagyobb eredményének? Lehet szubjektív is!

Valóban szubjektív leszek, mert arra a változásra utalok, amely a kamara megalakulása óta – ahová kabinetfőnökként kerültem, Győrffy Balázs akkor még átmeneti elnök munkájának segítése volt a feladatom – végbement. A szervezetileg széttagolt, szakmailag is meggyengült, a költségvetésében több 100 millió forint adósságot felhalmozó agrárkamarából olyan köztestületet alakítottunk ki, amely az önkormányzati oldaláról, azaz a választott tisztségviselők oldaláról is stabil bázist alkot.

Ami talán még ennél is fontosabb: olyan szakmai apparátus jött létre, mely szívvel-lélekkel dolgozik a magyar mezőgazdaságért, élelmiszeriparért, vidékfejlesztésért. Tehát megalapoztuk a kamara működését, ami most már pénzügyileg is erős szervezet.

A falugazdász-hálózat átvételével pedig óriásit léptünk előre, hiszen sokkal szélesebb körben tudunk szolgáltatásokat nyújtani az egyébként kötelező kamarai tagdíjat fizető tagjainknak. Ők mindig is mérlegelni fogják, hogy amit befizettek, azért elégséges-e az, amit cserébe kapnak.

Kis Miklós

Kis Miklós Zsolt: “Megalapoztuk a kamara működését, ami most már pénzügyileg is erős szervezet.” – fotó: Gyulai Tóth Zoltán/NAK

Mi a soron következő legfontosabb feladat? Amit személyes szívügyének is tekint.

Az az elsődleges cél, hogy a mezőgazdaságban dolgozók minél több jövedelmet termeljenek önmaguk és családjuk számára. Ehhez az uniós támogatások 2020 után is rendelkezésre fognak állni. Ugyanakkor elengedhetetlen, hogy olyan versenyképes családi gazdaságok jöjjenek létre – a már létezők pedig azzá erősödjenek –, amelyek

támogatások nélkül is megállják a helyüket.

Ehhez a szakmai ismeretek bővítésétől a hatékonyabb gazdálkodás feltételeinek megteremtéséig nagyon sok mindent kell még tenni. Ezek közül a legfontosabb feladat, a következő kormányzatok számára is, hogy a rendelkezésre álló erőforrásainkat – elsősorban a vizet, de a napenergiát és a megújuló energiaforrásokat is beleértem – a mezőgazdaság és az élelmiszeripar szolgálatába állítsuk. Úgy, hogy a kis és közepes gazdaságok, de akár a nagyüzemek is minden előnyét élvezhessék.

Az öntözésfejlesztést is kiemelném, mert a klímaváltozás negatív hatásaira igenis reagálnunk kell.

Ez nem megy a kormányzat nélkül, de természetesen az agrárgazdasági kamara olyan javaslatokat tesz le az asztalra, amelyek ezt szakmailag is, és a gazdák oldaláról is támogatják. Számomra ez lesz a legnagyobb kihívás.

Mikorra várható, hogy a kormány asztalára teszik ezt a dokumentumot?

A munka már elkezdődött, de a kész terveket természetesen nem a kamara rakja össze. Nagyon sok nemzetközi esetet tanulmányoztunk, most csak a portugál példát idézném fel. Ők 1954-ben kezdték el a tervezést, és csupán néhány éve fejezték be az öntözésfejlesztési rendszer kialakítását. Ebből is látható, hogy évtizedek munkájáról van szó, nem megy egyik évről a másikra.

A kamara részéről a vízügyi igényfelmérés jelenleg is zajlik. Továbbá minden olyan részfeladatot elvégzünk, ami a NAK működésébe beilleszthető. A stratégia kialakítása és megvalósítása pedig nyilvánvalóan a kormányzati szervek, a háttérintézményeik és az Országos Vízügyi Főigazgatóság dolga, ahol megvan a tudás ahhoz, hogy ezt a nagyon komoly munkát végrehajtsák. Információim szerint már zajlanak a tervezések.

öntözés

Jelenleg is zajlik az agrárium vízigényének felmérése – fotó: Shutterstock

Az európai uniós egyeztetésekben is részt vesz a kamara. Hol tart a munka?

A Copa-Cogecáról van szó, amely az Európai Bizottság első számú civil szakmai tárgyalópartnere mezőgazdasági kérdésekben. Ennek lehettem két cikluson, tehát kétszer két éven át az alelnöke. Elsődleges célunk az volt, hogy

a Brüsszelből érkező információk eljussanak a legkisebb falu gazdálkodójáig is.

És fordítva szintén. Az elmúlt négy évben sok olyan szakmai javaslatot tettünk le az asztalra, amelyet a szakmai grémium is magáévá tett. A neonikotinoid-problémáktól kezdve a mézzel kapcsolatos gondokig számos kérdéskörben kifejezetten Magyarországot kérdezték meg, mert tudták, nálunk is jelentkezett a probléma, és mi már a megoldást is megtaláltuk rá.

Ezek közül melyikre a legbüszkébb?

Nem akarom kiemelni egyiket sem. Az viszont egyértelmű – ne legyünk álszerények –, hogy a kamara működését igenis elismerik. Arra is képesek voltunk, hogy egy komoly szakmai segítséget jelentő kétfős brüsszeli titkárságot is létrehozzunk.

Tehát a Copa-Cogecában folyó munkában fontos lehetőségeket látok, amelyet tovább kell erősíteni, főleg a mostani időszakban, amikor élesbe fordulnak a Közös Agrárpolitika jövőjéről szóló tárgyalások. A többi közép-kelet-európai országgal együtt mindent elkövetünk, hogy a kétsebességes Európa kialakulását megakadályozzuk. Olyan fair támogatási rendszer kialakításán dolgozunk, amelyet a 27 tagállam minden agrárképviselete magáénak érezhet. Kemény feladat lesz, hiszen még az egyes országokon belüli is jelentkezhetnek ellentétek.

A magunk részéről egyértelművé tettük, hogy azokra a tagállami lehetőségekre, amelyekkel Magyarország eddig is élt, köztük a termeléshez kötött támogatások, vagy a vissza nem térítendő beruházási támogatások, azokra a 2020 utáni támogatáspolitikában is igényt tartunk.

 Forrás: Agroinform.hu

Hozzászólás

Hozzászólás

Bejegyzés szerzője: Gazdakör Iroda