Kiugróan emelkedtek a termőföldárak

Tavaly megtört a termőföld-értékesítés volumenének 2013 óta tartó csökkenése, mégpedig a 2015 őszén meghirdetett Földet a gazdáknak! program hatására – írja a vg.hu a KSH friss termőföldárakat tartalmazó kiadványára hivatkozva

 

Konkrétan 2016-ban háromszorosára nőtt az értékesített mező- és erdőgazdasági földek területe az előző évhez viszonyítva. A termőföldárak is kiugróan emelkedtek, 2016-ban átlagosan 22 százalékkal voltak magasabbak, mint egy évvel korábban. A legjelentősebb művelési ág, a szántó átlagára 1 302 400 forint volt hektáronként.

A mező- és erdőgazdasági hasznosítású területek mintegy 4 százalékát dobták piacra tavaly, ez összesen 232 ezer hektár termőföld értékesítését jelentette. Ez – mint a vg.hu portálon is kiemelik – nagymértékű bővülés az előző évek 70–150 ezer hektáros értékesítési volumenéhez képest. Az összes értékesített termőföld 83 százaléka a szántó művelési ágba tartozott, amelyből négyszer akkora terület cserélt gazdát, mint 2015-ben. Ezt követte 10 százalékkal a gyep és 5,2 százalékkal az erdő, a fennmaradó 2 százalékot a szőlő- és gyümölcsösterületek értékesítése tette ki.

A mezőgazdasági termőföldárak – az előző két év 16, majd 10 százalékos növekedése után – átlagosan 22 százalékkal haladták meg az egy évvel korábbit 2016-ban. Ezen belül a szántó ára emelkedett a legnagyobb mértékben, 25 százalékkal. Így egy hektár szántóföld országos átlagára 1 302 400 forint volt. A többi művelési ág esetében is folytatódott az árak növekedése: a szőlőültetvények ára 18, az erdőé 11, a gyep- és gyümölcsösterületeké 8-8 százalékkal lett magasabb.

A legtöbb termőföldet (28 800 hektárt) Fejér megyében értékesítették, amelynek a megyei termőterülethez viszonyított aránya 11 százalék volt, ez felülmúlta a 4 százalékos országos átlagot. Az értékesített terület nagysága minden megyében legalább a kétszerese volt az előző évinek, és a megyék több mint felében meghaladta a 10 ezer hektárt. A szántóföld hektáronkénti átlagára Észak-Magyarország kivételével valamennyi régióban meghaladta az 1 millió forintot, Nyugat-Dunántúlon volt a legmagasabb. Győr-Moson-Sopron, Tolna és Hajdú-Bihar megyében nőtt leginkább az értékesített szántó átlag­ára: hektáronként 1,5 és 1,7 millió forint között alakult. A legdrágább szántókkal rendelkező járások is a fenti megyékben, valamint Békés és Pest megyében találhatók. A földbérleti díjak emelkedése is folytatódott: egy hektár szántó éves bérleti díja 49 400 forint volt 2016-ban, ami 8 százalékkal magasabb, mint a 2015. évi.


Csak indokolt esetben utasítottak el termőföldszerződéseket

A kamarai megyei elnökségek a települési agrárgazdasági bizottságainak ajánlása alapján megközelítőleg 175 ezer ügyben hozták meg kamarai állásfoglalásaikat az érintett termőföld-átruházási szerződésekről – írta a NAKlap októberi száma.

A földforgalmi jogszabályok alapján 2014. május 1-jével vesz részt a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) a föld tulajdonjogának megszerzésével összefüggő hatósági eljárásban. Azaz immáron több mint három éve a NAK látja el a helyi földbizottság feladatait.

Megyei elnökségeink települési agrárgazdasági bizottságainak (TAB) ajánlása alapján ez idő alatt megközelítőleg 175 ezer ügyben hozták meg kamarai állásfoglalásaikat az érintett termőföld-átruházási szerződésekről. A döntések aránya 95 százalékban támogató, míg 5 százalékban elutasító volt. Ebből levonható az a következtetés, hogy elutasításra kifejezetten indokolt esetben kerül sor.

A termőföldek fekvését tekintve 86 százalék külterületi, 12 százalék zártkerti, 2 százalék pedig belterületi ingatlanként szerepelt a NAK-hoz szakmai állásfoglalás kialakítása céljából érkezett szerződésekben. A szerződések művelési ágak szempontjából hangsúlyos, mintegy 74 százalék szántóként nyilvántartott földrészletet tartalmaznak, ezt követi az erdő, ami 18 százalékban fordul elő. Fontos megemlíteni ezen túl a rét művelési ágat, amely 3 százalékot mutat, valamint a szőlőt, ami 2 százaléka a szerződések tárgyának, továbbá szintén 2 százalékon áll a gyümölcsösök előfordulása. A fennmaradó 1 százalék megoszlik a tanya, kert, fásított terület és nádas között.

12 500 TAB vezetőségi tagunk (2470 TAB-ot, 40 JAB-ot jelent) a megyei elnökségeknek megkönnyítve munkáját heti rendszerességgel küldi meg ajánlását az általában hetente vagy kéthetente (megyénként eltérő lehet) megtartott elnökségi ülésekre. Az ajánlásokat hozó TAB-vezetőségek és az állásfoglalást kialakító megyei elnökségek a földügyi hálózattal egyetemben sikerrel tartják a jogszabályban megállapított 15 napos, rendkívül szűkös határidőt. Itt kell megjegyezni, hogy a kollegialitás véleményünk szerint töretlenül jó a földhivatalokkal és a polgármesteri hivatalokkal.

Hozzászólás

Hozzászólás

Bejegyzés szerzője: Gazdakör Iroda